Az agglomerációs jegyek és bérletek árainak ötszörösére emelése, havonta egy-kétezer forintos regisztrációs díj az ingyenesen utazó gyerekek és nyugdíjasok számára, az agglomerációs települések hozzájárulásának meghúszszorozása – ilyen intézkedések bevezetését tartja szükségesnek a főpolgármester abban az esetben, ha a kormány nem segíti az előirányzottnál nagyobb mértékben a fővárost a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) működtetésének finanszírozásában – írja a Metropol. 

A városhatáron túl

De milyen szolgáltatást is nyújt a BKK? A társaság Budapest határán kívül – az éjszakai járatokkal együtt – összesen hetven autóbusz- és négy HÉV-viszonylatot közlekedtet. Ezeket a járatokat 26 település mintegy 350 ezer lakosa használja. A buszjáratok közül 53 olyan van, amelyik tényleges helyközi forgalmat lát el, ezek évente összesen mintegy 55 millió, a HÉV-ek pedig 43 millió utast szállítanak. A legnagyobb forgalmat sorrendben a H5-ös, a H8-9-es, majd a H6-os HÉV, azután pedig a 169E autóbusz és a 22A autóbusz bonyolítja – közölte a szervezet sajtóosztálya.

A BKK csak azokkal a településekkel – Solymárral, Nagykovácsival, Remeteszőlőssel, Budakeszivel, Budaörssel, Törökbálinttal, Diósddal, Szigetszentmiklóssal, Gyállal és Pécellel – áll szerződésben, amelyek a buszos szolgáltatásaiban érintettek. Ezek évente közel 636 millió forinttal járulnak hozzá a BKK főváros határán kívüli szolgáltatásának finanszírozásához. Azok a települések, amelyeket a HÉV-vonalak kötnek össze Budapesttel, nem fizetnek.

Közös feladat

A 16 települést tömörítő Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás (FAÖT) álláspontja az, hogy a BKK finanszírozási problémáit a fővárosnak és az államnak közösen kell megoldania, az agglomeráció már megtette, ami tőle telik. Erről Pápai Mihály, a társulás elnöke, Gyál polgármestere beszélt a Metropolnak.

A polgármester hangsúlyozta: a társulás nem azért jött létre, hogy a főváros ellenében cselekedjen, hanem annak érdekében, hogy az agglomerációs településeket és Budapestet egyaránt érintő kérdésekre közösen találjanak válaszokat. A közösségi közlekedés helyzetéről is többször egyeztettek Tarlós Istvánnal, valamint a BKK és a BKV vezetőivel. „Látni kell azonban, hogy az agglomerációból naponta 400 ezer ember jár Budapestre dolgozni. Ők a fővárosnak termelik az adóbevételeket, ugyanakkor elvárják, hogy a településen, ahol élnek, legyen jó az úthálózat, legyen közvilágítás, iskola, óvoda, bölcsőde, park, kulturált környezet. Ennek megteremtése érdekében az önkormányzatoknak a saját erőiket kell mozgósítaniuk” – mutatott rá az ellentétre Pápai Mihály.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Metropol