Emelkedhet a kistelepülési polgármesterek fizetése
Lázár János: a településvezetők jövedelmének növelése csak saját forrásból valósítható meg
Az 1500 fő alatti települések akár 30 százalékkal is növelhetik polgármesterük juttatását, ha annak költségét ki tudják gazdálkodni – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. november 5-én, szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János elmondta: ezzel a legalacsonyabban kereső településvezetők jövedelme 75 ezer forintról mintegy 95 ezer forintra emelkedhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez saját forrásból valósítható meg.
Beszámolt arról is: lazulhatnak a 3000 fő alatti települések vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai, így ők más keresőtevékenységet is vállalhatnak a polgármesterség mellett.
A Miniszterelnökséget vezetője a tájékoztatón a földművesek megtámadásaként értékelte, hogy ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak a tervezett állami földértékesítések ügyében. Megdöbbentő fordulatnak nevezte, hogy az LMP, a Jobbik és az MSZP arra kötött koalíciót, hogy szóvá tegye: a külföldiek kimaradnak a földvásárlásból és a nagybirtokosok érdekei sérülnek. Már megmondani sem tudja, hogy melyik párt mögött melyik nagybirtokos áll – fogalmazott.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Földalapkezelőnél mintegy 100 ezren érdeklődtek a földárverések iránt, 60 ezren potenciális vásárlóként kértek információkat. Emellett a földművesek már a napokban megkereshetik a Budapest Bankot, hogy olcsó hitelhez jussanak a földvásárláshoz, a Magyar Fejlesztési Bank kész a folyósításra.
Tudatta azt is, hogy november 18-án tárgyal a kormány a mintagazdaságok rendszerének felállításáról. Kétfajta mintagazdaság számára nyitnak lehetőséget – ismertette. Az egyik az állami tulajdonban lévő, mezőgazdasági tevékenységet folytató cégek – Szilvásvárad, Bábolna és Mezőhegyes -, a másik olyan gazdasági struktúra, ahol nemzetgazdasági érdek fűződik a sikerességhez.
„Olyan termékpályáról van szó, ahol a termesztés, termelés és a végtermék előállítása, az élelmiszer-feldolgozás egybe kapcsolódik” – magyarázta, kifejtve, Magyarországon a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. ilyennek számítanak. Nincs olyan szakember, aki ezt meg tudná kérdőjelezni – mondta, utalva arra is: ez a csoport néhány ezer ember számára megélhetést biztosít.
Mezőhegyesről szólva Lázár János azt is közölte: a kormány döntött a ménesbirtok újjáalapításáról, s mintagazdaságkénti működéséhez 3500-4000 hektár termőföldet rendel.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy három új bölcsődei ellátástípust vezetnek be: mini-, munkahelyi és családi bölcsődék feltételeit dolgozzák ki, a kormányzati szándék szerint könnyebb lesz létrehozni, fenntartani ezeket, illetve az intézmény felügyeletére bízni a gyermekeket. Az intézményrendszer újraszabályozására Novák Katalin családügyi államtitkár tesz javaslatot a parlamentnek.
Jelezte azt is, hogy 2017. január 1-jétől napi négyszeri étkezést biztosítanak a gyermekétkeztetésben és az önkormányzatok helytállására is számítanak a szünidei étkeztetésben. Bejelentette azt is: már a gyermek fél éves korától is igénybe vehető a gyed extra és a bölcsődei dolgozókra is kiterjesztik a pedagógus életpályamodellt.
Beszámolt arról is: a kormány egy kerettörvényre tesz javaslatot az elektronikus ügyintézés könnyítése érdekében. Elmondta: lehetőség lesz az elektronikus személyi okmány kiállítására, szabályozzák az elektronikus aláírás használatát és az e-fizetés érdekében is lépéseket tesznek.
A Belügyminiszternek még decemberben javaslatot kell tennie arra: milyen informatikai fejlesztéseket kell megvalósítani az állami szerveknél – az uniós források felhasználásával – annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás elérhető legyen elektronikusan.
A miniszter szerint 2-3 év múlva válhat hétköznapi rutinná az, hogy az emberek elektronikusan kommunikáljanak az állammal, amelyhez a legfontosabb feladat annak biztosítása, hogy az állami szervek egymással is elektronikusan kommunikáljanak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ötletpályázatot ír ki a Múzeumkert helyreállítására, annak érdekében, hogy a park a közösség javát szolgálja – számolt be.
Lázár János elmondta azt is: 43 ezer hadiárva adott be kérelmet a hadigondozotti ellátásra – a legfiatalabb 70 éves -, közülük 27 ezer embernek már folyósítják, és mindössze ezer ember kérelmét utasították el. Az érintettek havi 8800 forintot és közgyógy-igazolványt kapnak, az ellátást pedig kiterjesztették a határon túli magyarokra is, akiktől eddig ezer kérelem érkezett – jegyezte meg.
Tudatta azt is, hogy a kormány november 18-án dönt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával kapcsolatos előterjesztésről, de mint tudatta, a nemzetgazdasági tárcától még ezt követően várják az átfogó reform terveinek elkészítését.
Lázár János a szocialisták bírálatával kapcsolatban, miszerint az MVM gázkereskedője drága földgázt segített a magyar piacra, ezzel tartva mesterségesen magasan a gáz árát, azt felelte: a MET Zrt. a legjobb ajánlatot tette, az MVM a legolcsóbb gázt vásárolta a MET-től.
A minisztert kérdezték a BKV finanszírozásának rendezéséről is. Azt felelte: amit a költségvetésben rögzítettek, azt a társaság megkapja, minden másról tárgyalni kell. Kizártnak tartja, hogy ne tudnák megoldani a kérdést – tette hozzá.
Pest megye és Budapest esetleges különválásával összefüggésben pedig azt mondta: a megyei közgyűlés döntése nem elegendő, a kormány minden egyes Pest megyei települést és képviselő-testületet megkérdez, hogy mit szeretne. Meggyőződése – folytatta –, hogy a településeknek jót tenne, ha 2020-tól önálló régióként működhetnének.
Forrás: MTI