Az Európai Unió történetének legnagyobb kihívását jelentő tömeges migráció hatékony kezelésére csak a 28-ak közös fellépésével lehet megoldást találni. Addig azonban tagállami szinten kell kezelni a kérdést, amelyben meghatározó szerepük van az önkormányzatoknak is – derült ki többek között azon a konferencián, amelyet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Hanns-Seidel Alapítvány szervezett „Világpolitikai kérdések és kihívások, a menekültek és a migráció hatása Európára” címmel 2015. szeptember 23-án, Gödöllőn. 

„Amikor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége 2014-ben megrendezte az első migrációs témájú konferenciáját, még senki sem gondolta, hogy a helyzet mára az európai közvéleményt leginkább foglalkoztató problémává növi ki magát. Reméljük, hogy ezzel a rendezvénnyel is sikerül hozzájárulni a probléma gyökereinek feltárásához, s párbeszédet teremteni az érintettek között” – köszöntötte Gémesi György MÖSZ-elnök az egybegyűlteket, majd Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára tartott földrajzi és politikai áttekintést a jelenlegi migrációs helyzet kialakulásáról. Beszélt az „Arab Tavasz” előre nem látható negatív következményeiről, az Iszlám Állam kialakulásáról és megerősödéséről, a síita-szunnita ellentétről, illetve arról, hogy milyen törésvonalak alakultak ki a válságövezetek államai között. Elmondta: a Nyugat-Európába települt migránsok évtizedek óta nem tudnak, illetve nem akarnak integrálódni, és hogy a baloldal válaszképtelensége miatt egyre jobboldalibbá válik az európai közvélemény. Nógrádi György reméli, hogy mihamarabb közös uniós megoldás születik, ellenkező esetben Európának súlyos árat kell fizetnie.

„Az európai migrációs politika az utóbbi évek migrációs nyomása hatására működésképtelenné vált” – kezdte előadását Simonné Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára, majd elmondta, milyen okok vezettek idáig. Mivel Görögország nem tesz eleget az uniós határ védelmének és ellenőrzésének, Magyarország, Szerbia és Macedónia geopolitikai elhelyezkedésének „köszönhetően”speciális helyzetbe került. Idén eddig mintegy 230 ezer migráns érkezett a magyar határra a Szerbia és Horvátország felől, akik közül 174 500 fő adott be menekültjogi kérelmet. A közös európai „helyzetkezelés” hiányában a magyar kormány több menekültpolitikai és határrendészeti intézkedést hozott, amelyek sok kritikát kaptak az EU vezetői, illetve egyes tagállamok kormányfői részéről, az uniós polgárok többsége azonban egyetért a magyar döntésekkel, sőt már egyre több európai ország is kezdi megerősíteni saját határőrizetét.   

Sok tekintetben ellentmondott az előtte szólóknak Nagy Boldizsár, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa, aki szerint számos „mítosz” él a köztudatban az európai és a magyar menekültügyet illetően. Ilyen például, hogy Európa aránytalanul nagy terhet vállal a menekültválság kezeléséből, hogy a határzár elkészültével drasztikusan csökken az illegális határátlépők száma, illetve hogy a menekültek veszélyt jelentenek a kultúránkra.

A szakértők után Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere elmondta, mit is jelent a menekültügy helyi szinten, a hétköznapi valóságban. A hatezer lakosú csongrádi város polgárai már két éve ki vannak téve a migráció „áldásos hatásainak”, volt olyan nap, amikor háromezer migráns vonult keresztül a településen. A polgármester szerint számos kérdés nincs tisztázva, nincsenek meg a megfelelő jogi feltételek menekültügyben, így egy településvezető nem tudja, mihez tartsa magát, mikor jár el jogosan, mikor jogtalanul, mit tehet, ha a helyiek tulajdonhoz vagy közbiztonsághoz való joga veszélybe kerül. Nincs más lehetőség, mint a racionális és a humanitárius elveket szem előtt tartva megtalálni az egyensúlyt a védekező és a befogadó – s így könnyen áldozattá váló – magatartás között, s megtalálni azt a megoldást, amely minden félnek leginkább megfelelő.

Hasonló gyakorlati tapasztalatokat osztott meg a hallgatósággal Bálint Istvánné, Bicske alpolgármestere, aki sokáig volt az 1989-ben létrehozott bicskei menekülttábor egészségügyi-és szociális ellátásért felelős vezetője. Mint elmondta, a 462 férőhelyes táborban az elmúlt években nem ritkán 1000-1200 fő volt elszállásolva, ami nem kis kihívás elé állította az önkormányzatot, többek között ez egészségügyi alapellátás, a járványok megelőzése és az iskolakötelezettek iskoláztatása tekintetében. A közbiztonság megőrzése érdekében megerősítették a polgárőrséget és kiépítették a térfigyelő kamerahálózatot.

Pető György, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság igazgatója a menekültekkel összefüggő budapesti tapasztalatokról szóló beszámolójában elmondta: a százszámra érkező migránsok jelentősen megterhelték a főváros közterületeit, parkjait, amire az önkormányzat három tranzitzóna létrehozásával válaszolt. A három legnagyobb pályaudvaron, hat nap alatt megépített, legelemibb higiéniai, tisztálkodási feltételeket biztosító tranzitzónákat a migránsok elvonulásával felszámolták, s egyelőre felfüggesztették a Verseny utcai ideiglenes szociális zóna kialakítását is, de ez nem jelenti azt, hogy többé nem lesz szükség rá, ahogyan az önkormányzati rendészetek, illetve az önkormányzatok szerepe is felértékelődik majd a menekültügy kezelésében.

Forrás: möszlap.hu  

Letölthető tartalmak:
- A konferencia teljes anyaga - videó
- A konferencia emlékezetes pillanatai - összefoglaló
- Berta Krisztina előadása 
- Nagy Boldizsár előadása 
- Genfi egyezmény 
- Dublin III.