Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének egyik első döntése volt, hogy még 2010-ben kezdje meg az ÁSZ a természeti katasztrófák megelőzésére, elhárítására és a következmények felszámolására kialakított rendszerek vizsgálatát. Az elkészült jelentést 2011 májusában hozták nyilvánosságra, s az ebben szereplő javaslatok maradéktalanul hasznosulnak a katasztrófavédelem most megújuló szabályozásában.

A T/3499. törvényjavaslatban megtörtént a fogalomhasználat egységesítése; az ágazati szabályok összefésülése; a veszélyhelyzetekre vonatkozó szabályok felülvizsgálata az Alaptörvény szintjén. Beépítették a törvényi szabályozásba a nemzetközi együttműködésre vonatkozó hatásköri szabályokat (EU és NATO együttműködés, nemzetközi katasztrófasegély) - olvasható az ÁSZ közleményében.

Az önkormányzatokhoz telepített hatáskörök felülvizsgálata hangsúlyos szerepet nyert a szabályozásban, általa a települési védekezési munkálatok irányításában a hivatásos katasztrófavédelmi szervek nagyobb szerepet kapnak, a polgármesterek munkáját közbiztonsági referensek segítik.

Helyükre kerültek az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek is, kialakították a védekezésbe való bevonásuk hatásköri és egyéb szabályait, a költségek megtérítésének rendszerét. A szabályozás révén átalakul a finanszírozás is (katasztrófavédelmi célelőirányzat a nem tervezett költségekre, katasztrófavédelmi bírság bevezetése).