Verseny utca, metrókocsi-felújítás és árvízvédelem
Tarlós István mostantól kéthetente pénteken sajtótájékoztatót tart az aktuális fővárosi eseményekkel kapcsolatosan
Szeptember 10-15 között készülhet el a Verseny utcai ideiglenes szociális blokk, ahol 800 embernek tudnak alvási lehetőséget biztosítani – jelentette be Tarlós István főpolgármester 2015. szeptember 4-én tartott sajtótájékoztatóján. A főpolgármester hangsúlyozta: a blokk ideiglenes lesz, és a legfőbb cél a budapestiek védelmének a fokozása.
Szeptember közepére kész az új migránszóna
Az 1760 négyzetméteres területen 72 rajsátrat állítanak fel 24 blokkban, hármasával, valamint berendeznek egy 100 négyzetméteres anya-gyerek sátrat is. A területen lesz 40 vécé, 36 zuhanyozó, hat ivókút, egyenként 12 ivóhellyel, 24 órás orvosi szolgálat – a Vöröskereszttel együttműködésben –, valamint hatvan áramvételi hely. A területen a migránsok információkhoz juthatnak és védelmet élveznek, a telepen nem lesznek rendőrök, de kívül megerősítik a rendőri jelenlétét.
A főpolgármester hangsúlyozta: a legfőbb cél a budapestiek védelmének a fokozása. Hangsúlyozta: a blokk ideiglenes lesz, „nem elszállásolni akarjuk ezeket az embereket, nincs szó arról, hogy komplett ellátást nyújtsunk. Itt nem menekülttábor lesz, gondoskodunk arról, hogy ne ázzanak és ne fagyjanak meg, de nem fogunk távfűtést kiépíteni”.
Tarlós István úgy fogalmazott: fájlalja, hogy a téma „belpolitikai szópárbajokra is alkalmat ad egyeseknek”, holott összefogásra, nemzeti minimumra volna szükség, hiszen „perspektívájában rendkívül veszélyes dologról van szó, nem tudni, hol a vége, hány százezren, millióan fognak még elindulni Európába”. Ráadásul e tömeg tekintélyes része beazonosíthatatlan személyazonosságú.
A főpolgármester megismételte: be- és át kell engedni azokat, akik háborús övezetből jönnek, „ahol a szomszéd utcában már ropognak a fegyverek”. Más a helyzet viszont azzal, aki csak szerencsét akar próbálni, mert ő is szeretne Németországban sikeres vállalkozást. „A kettőt nem lehet egy lapon említeni” – emelte ki.
Tarlós István arról is beszélt: vannak, akik eddig az uniós szabályokat kérték számon a magyar kormányon, most pedig elfelejtkeznek arról, hogy éppen e szabályok nehezítik meg a döntéshozók és a kormány életét. Ha betartjuk ezeket a szabályokat, nem lehet hatékony, operatív intézkedéseket hozni, amelyekkel a probléma életszerűen kezelhető – tette hozzá. A főpolgármester jelezte: Budapestet nagyon nagymértékben érinti a probléma, a migránsok özönlenek be a határon ellenőrizetlenül, akadálytalanul, tekintélyes részük pedig a fővárosba jön.
A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy július 30-án adott utasítást egy operatív terv elkészítésére annak érdekében, hogyan tudnák óvni Budapest lakosságát és a város terhelését mérsékelni. A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságát (FÖRI) bízta meg a koordinációval, eddig 28 szervezettel egyeztettek. Augusztusban nyíltak meg az első ideiglenes szociális blokkok (a Keletinél, a Délinél és a Nyugatinál), ahol alapszolgáltatásokat biztosítottak, amelyek lehetővé teszik az emberhez méltó életet.
E mögött humanitárius megfontolások is álltak, „akik már itt vannak, bár sokuknak nem kellene itt lenniük, ők is emberek, lehetőséget kellett teremteni, hogy tudjanak tisztálkodni, vécére menni, orvoshoz, ivóvízhez jutni, különös tekintettel arra, hogy ártatlan gyerekek és nők is vannak közöttük”. Az augusztus 22-én a macedón határnál tapasztal helyzet miatt döntöttek arról, hogy egy központi szociális blokkot alakítanak ki a Verseny utcában, amelyhez a posta is felajánlott egy tartalékterületet.
A Fővárosi Önkormányzat egyedülálló módon 400 millió forintot szán arra, hogy humanitárius cselekedetet gyakoroljon, és ezzel óvja a várost – emelte ki. Rámutatott, hogy az ügyben a fővárosnak nincs kompetenciája, mint mondta, „önkéntes tűzoltók vagyunk”. A főpolgármester azt mondta, sok függ a kormány előtt fekvő jogszabály-módosításoktól, jelenleg ugyanis nincs kényszerítési és intézkedési lehetőség.
2017-re befejeződhet az M3 szerelvényeinek felújítása
Az M3-as metró szerelvényeinek felújításáról a főpolgármester azt mondta: az 2017 elejére befejeződhet, a felújított prototípus jövőre érkezhet meg, az első, felújított szerelvények jövőre forgalomba állhatnak. Emlékeztetett rá, hogy a nemzetgazdasági miniszter tegnap aláírta a garanciaszerződést, a beruházás megkezdődhet. Kijelentette, hogy a főváros kezdettől fogva új szerelvények beszerzését tartotta volna biztonságosabbnak és műszakilag megalapozottabbnak, de a kormány a felújításhoz adott garanciát.
Ennek költsége 69 milliárd forint lehet, (a szerződésben szereplő 82 milliárd csak opcionális, abban az esetben jöhet szóba, ha a vonalat 3,5 km-rel meghosszabbítanák Káposztásmegyer felé, de egyelőre erre nincs pénz). A főpolgármester hangsúlyozta: a felújítás nem drágább, mint új szerelvényeket beszerezni, „ezt állítani butaság vagy sanda szándék”. A metróvonal infrastruktúrájának a felújítása – nettó értékben, luxuselemek nélkül – 125 milliárd forintba kerülhet, pontos összeg ma még nem mondható.
Közlekedési nagyprojektek
Tarlós István beszámolt arról, hogy csak a közlekedés területén 36, előrehaladott állapotú fejlesztési projektje van a fővárosnak. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy egyesek szerint „a városvezetés csak biztonságosan üzemeltetni akar, de nem törődik a fejlesztésekkel. Ismertette, hogy jelentős összeget várnak a kormány határozata szerint: többek között az árvízvédelemre 10 milliárdot, az elavult, azbeszt vízcsövek cseréjére 28 milliárdot, a csatornázási program befejezésére 7 milliárdost, egy új hulladékhasznosító építésére 50 milliárdot, a régi korszerűsítésére 7,5 milliárdot, a Városháza épületének felújítására 5 milliárdot. (A fővárosi fejlesztések listája itt tölthető le.)
Elmondta, hogy a Széll Kálmán tér felújítása jövő tavaszra elkészül, a budai fonódó villamos pedig még idén elindul. Úgy fogalmazott: még egyszer elnézést kér a budapestiektől, „akik a korábbi városvezetés idején elszokhattak attól, hogy ekkora felszíni beruházások zajlanak”.
Árvízvédelmi fejlesztések
A főpolgármester hangsúlyozta: az árvízvédelem az ország és a főváros egyik legnagyobb problémája. Az árvízvédelmi fejlesztések akár 50 milliárd forintot is igénybe vehetnek. A főpolgármester már hónapokkal ezelőtt elküldte ez ügyben a kezdeményező levelet, amint megkapják a forrásokat, elkezdik a munkát. A Csillaghegyi öblözet védelme a legfontosabb. A védmű meg fog épülni 2017 végére, 2018 elejére, „a nyomvonalat nem én és nem a főváros fogja kijelölni” – tette hozzá.
Lázár János kancelláriaminiszterrel kapcsolatban a főpolgármester csak annyit mondott: „volt a miniszternek ugyan néhány veszélyes hazaadása, de soha nem felejti el, hogy egy csapatban játszanak”.
Forrás: Budapest.hu