Több fontos változás történt a nyáron a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy az abban részt vevők minél hamarabb eljuthassanak az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatók kötelesek elengedni az embereket állás­interjúra, a járási hivatalok pedig hangsúlyosabban közvetítik ki a közfoglalkoztatottakat piaci alapú munkahelyekre. Az önkormányzatok attól tartanak, hogy sok képzett embert kell majd pótolniuk, ami már-már megoldhatatlan feladat elé állíthatja őket – írja a Napi Gazdaság.

Miközben az ellenzék évek óta támadja a közfoglalkoztatást, Gyurcsány Ferenc (DK) pedig egyenesen azt mondta, hogy a közfoglalkoztatottak munkája nem ér semmit, mert támasztják a gereblyét, ücsörögnek, és amúgy is csupán a statisztikát javítják – az önkormányzatok már a jól képzett közmunkásaikat féltik – derült ki a Napi Gazdaság körkérdéséből. Utóbbi hátterében az áll, hogy a nyáron több fontos változás is történt a közfoglalkoztatásban, amelyek mind azt szolgálják, hogy az abban dolgozók minél hamarabb tovább tudjanak lépni az elsődleges munkaerőpiacra.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára is azt hangoztatta korábban: a társadalmi felzárkózás nem képzelhető el a foglalkoztatás növekedése nélkül, az alapvető cél az, hogy minél többen tudjanak munkát vállalni piaci alapon. Arra is felhívta a figyelmet: fontos, hogy azok számára, akik ide nem tudnak belépni, közösségi foglalkoztatási formák álljanak a rendelkezésre, így például a közfoglalkoztatás. Az államtitkár azt mondta: a közfoglalkoztatás nem cél, hanem olyan eszköz, amely az átmenetet segíti a segélyezettségből az elsődleges munkaerőpiacra.

A jogszabályváltozásoknak és a módosult belső szabályozásoknak köszönhetően a nyártól a közfoglalkoztató köteles elengedni a közfoglalkoztatottat állásinterjúra, miközben ez korábban az önkormányzatok hozzájárulásával volt csak lehetséges. Változás az is, hogy idén nyártól a korábbiaktól eltérően a járási hivatalok a közfoglalkoztatás ideje alatt hangsúlyosabban közvetítik ki a közfoglalkoztatottakat a nyílt munkaerőpiacra, illetve egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyba, vagyis alkalmi munkára.

Pintér Sándor belügyminiszter utóbbi módosítást korábban azzal indokolta: egyrészt lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb számban tudjanak részt venni például a mezőgazdasági idénymunkákban, másrészt a közfoglalkoztatási program ne akadályozza a munkáltatók szezonális munkaerő-igényének kielégítését.

Kormányzati cél és össztársadalmi érdek, hogy minél több közfoglalkoztatott tudjon elhelyezkedni piaci alapon, ez azonban az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozhatja. „Ha a közfoglalkoztatottjainkat kötelesek vagyunk elengedni állásinterjúra, akkor az visszaélésre adhat lehetőséget. Megtörténhet, hogy valaki szól az ismerős vállalkozónak, kérje a kiközvetítését, majd az erről szóló igazolást aláíratja, és elmegy feketén dolgozni. Mindeközben az illetőt állásidőre járó díjazás illeti meg, és akkor még nem beszéltünk arról, mi van, ha valakit baleset ér majd egy építkezésen” – jelezte a napi Gazdaságnak Dombovári Edina. A Nógrád megyei Nagybárkány polgármestere tart attól is, hogy ha több képzett embere elhelyezkedik az elsődleges munkaerőpiacon, akkor veszélybe kerül az aláírt közfoglalkoztatási programjuk megvalósítása. Ugyanakkor hangsúlyozta: eddig is keresték az együttműködést a Belügyminisztériummal, ezt követően is számítanak majd a segítségükre.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere is elismerte, hogy nemzetgazdasági cél a közfoglalkoztatottak eljuttatása az elsődleges munkaerőpiacra, hiszen az emberek képzése és foglalkoztatása is közpénzből valósult meg. „Az viszont igaz, hogy ha az önkormányzatok elveszítik a képzett közfoglalkoztatottjaikat, akkor pótolni kell őket. A feladat nem könnyű, mert a maradékból egyre nehezebb lesz újabb, használható embereket találni” – hangsúlyozta a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért elmondta azt is: az „alkalmi munkának” akkor van értelme, ha nem néhány napról van szó, hanem legalább egy hónapról, különben aránytalanul nagy adminisztratív terhet rak a vállalkozóra, a munkaügyi központra és az önkormányzatra is.

Forrás: Napi Gazdaság Online