Jelenleg 26 önkormányzat területén van érvényben települési adó, amit az önkormányzatok az év elejétől vethetnek ki – közölte a Napi Gazdaság megkeresésére a Miniszterelnökség sajtóosztálya. A települési adók kivetése során új adónemként jelent meg a földadó, amelyet jelenleg 21 településen alkalmaznak, vagyis ez a leggyakrabban bevezetett települési sarc. 

Újdonságnak számít a két-két önkormányzat által bevezetett magasépítmény-adó és a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó, egyéb járművekre megállapított adó is. Emellett egy-egy település vezette be a helyi településfejlesztési adót, valamint az ebadót. Apaj egyedüliként két települési adót is megállapított: a földadót és a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó, egyéb járművekre megállapított adót.

A települési közterhek tekintetében az önkormányzatok jóval nagyobb jogalkotási szabadsággal rendelkeznek, mint amire a helyi adókról szóló törvény lehetőséget ad.

Az önkormányzatok a helyi adókról szóló, 1990-es törvény keretei között jogosultak adó megállapítására. Helyi adórendelet megalkotása során a képviselő-testületet kötik a törvényi keretek, tehát csak meghatározott adónemeket – telekadó, építményadó, magánszemély és vállalkozások kommunális adója, iparűzési adó, idegenforgalmi adó – állapíthatnak meg. További megkötés, hogy csak a törvényben meghatározott adótárgyakra, adóalanyokra és meghatározott mértékben vagy összegben vethetik ki ezeket.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ebben az évben összesen 532 adórendeletet alkottak a helyi önkormányzatok. Ezek egy része a korábbi adórendelet módosítása vagy hatályon kívül helyezése. A kivetett helyi adónemek közül továbbra is a magánszemélyek kommunális adója és a helyi iparűzési adó a  leggyakoribb közteher.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok folyamatosan vizsgálják a helyi önkormányzatok által hozott rendeleteket, így a helyi adót megállapító vagy települési adót bevezető rendeleteket is. A helyi rendeletek vizsgálata során a kormányhivatal ellenőrzi a jogszabályok döntéshozatali eljárására vonatkozó tartalmi és formai szabályok megtartását, illetve, hogy a rendelet szabályai nem ellentétesek-e az alaptörvénnyel vagy magasabb szintű jogszabályokkal. Amennyiben jogszabálysértést észlel, felhívja az önkormányzatot annak megszüntetésére. Ha a képviselő-testület nem szünteti meg a jogsértést, a kormányhivatal a Kúriához fordulhat, és kérheti a rendelet vagy egyes szakaszainak megsemmisítését. Amennyiben a rendelet alaptörvény-ellenes szabályt tartalmaz, a kormányhivatal az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Idén a fővárosi és megyei kormányhivatalok 307 helyi és 5 települési adórendeletre tettek törvényességi felügyeleti felhívást. A törvényességi felhívás eszközével mindössze 9 kormányhivatal élt. A többi kormányhivatal gyakorlata inkább a szakmai segítségnyújtásra épül. A törvényességi felhívások és a szakmai segítségnyújtás gyakorlati tapasztalatai alapján a képviselő-testületek elfogadták az abban foglaltakat és módosították a rendeleteket.

A legtöbb fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabály-szerkesztési hibákról számolt be, például pontatlan a felhatalmazó rendelkezések megjelölése vagy törvényszöveg megismétlését tartalmazza a rendelet szövege. Előfordul az is, hogy az önkormányzatok a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő módon állapítják meg az adóalanyok vagy az adótárgyak körét, valamint eltérő fogalommeghatározást alkalmaznak. Számos pontatlanság adódik abból, hogy a magasabb szintű jogszabályok változásával egyidejűleg az önkormányzatok nem módosítják az önkormányzati rendeleteket.

Forrás: Napi Gazdaság Online