Mivel a közmunkás foglalkoztatottak kikerülnek az állástalanokat nyilvántartó statisztikából, az elmaradott régiók amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatai több területen a korábbinál is nagyobb slamasztikában találhatják magukat egy idő múlva – írja a Világgazdaság. A problémára az Észak-Magyarország cikke hívta fel a figyelmet. 

E szerint több, köztük például baranyai község is azzal szembesült, hogy a közmunkások száma miatt kikerült a halmozottan hátrányos települések kategóriájából, ilyen ugyanis csak az lehet, ahol jelentős a munkanélküliek száma. A néhány hónapig munkaviszonyban álló közfoglalkoztatottakat azonban a jogszabály ugyanolyan munkavállalónak tekinti, mint azokat, akik a versenyszférában találtak maguknak állást. Holott a munkaügyi központ sem tartja „valódi” munkavállalónak a közfoglalkoztatottakat: olyan álláskeresőnek tekinti őket, akik szüneteltetik a regisztrációt.

A lapnak nyilatkozó önkormányzati vezetők arra hívták fel a figyelmet: ha elveszítik a halmozottan hátrányos státust, kevesebb támogatást kapnak a gyermekétkeztetéshez, a szociális tűzifaprogram működtetéséhez és a gyermekvédelemhez is. Ráadásul emelkedik az uniós és állami pályázatok önrésze is: 10-15 százalékról akár 50 százalékra.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a cikkre reagálva a Világgazdaságnak azt mondta: „Az önkormányzati feladatfinanszírozás idei költségvetését nem befolyásolja, hogy hol hány közmunkást foglalkoztatnak. Ennek leghamarabb a jövő évi büdzsére lehet hatása, illetve hosszabb távon valóban érintheti az európai uniós pályázatokat. Nem mindegy ugyanis, hogy egy falu vagy város milyen kategóriában pályázhat a kiírásokra – minél hátrányosabb a település helyzetének megítélése, annál kisebb önrészt kell előteremteni a projektek finanszírozásához. Jelenleg azonban az érintett térségekben nincsenek olyan uniós lehetőségek, amelyeket a hátrányos helyzetű önkormányzatok kihasználhatnának.”

A TÖOSZ vezetője arra is rámutatott: a közmunkaprogramok révén a településeknek kevesebb rászorulóról kell gondoskodniuk, azaz kevesebb a feladatuk is. Aki közmunkásbért kap, nem csupán kikerül az állástalanok statisztikájából, és bekerül az adófizetők közé, hanem kevésbé szorul rá az állami szociális háló nyújtotta anyagi, tárgyi támogatásra – például tűzifára. „Igaz ez még akkor is, ha a közmunkásbér elmarad a minimálbértől, és mindkettő alacsonyabb, mint a létminimum” – tette hozzá az érdekképviselet elnöke.

Parkolópályán a polgármesteri fizetésemelés

Leghamarabb szeptemberben, a parlamenti nyári szünet után kerülhet ismét napirendre a kistelepülési polgármesterek fizetésének kérdése, miután a legutóbbi, az emelésére irányuló, egyébként egy fideszes képviselő által benyújtott javaslatot leszavazta az Országgyűlés – tudta meg a lap Schmidt Jenőtől. A TÖOSZ elnöke úgy véli, ha a kistelepülési illetmények nem emelkednek, számolni kell azzal, hogy a kétezer lakosúnál kisebb falvak egy részében, ha nem is mond le a polgármester, de a közmunkaprogramok megszervezésével járó pluszfeladatokat nem végzi majd el.

A parlament korábban Boldog István javaslatát szavazta le, amely az 500 fő alatti települések vezetőinek fizetését havi 224 ezer forintra emelte volna a jelenlegi 150 ezer forintról, 501 és 1500 lakos között pedig 300 ezer helyett 374 ezer forint járt volna a polgármestereknek. Az 1501 és 5000 fő közötti településeken nem változott volna a jelenlegi 448 ezer forintos kereset, az e fölötti lélekszámtól 10 ezer lakosig viszont 38 ezer forinttal több pénz, azaz 486 ezer forint illette volna meg az önkormányzat első emberét.

Forrás: Világgazdaság