„Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” – ezzel a címmel indított országos konferencia-sorozatot márciusban a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), hogy megismertesse a polgármesterekkel, milyen lehetőséget tartogat az új vidékfejlesztési terv, mennyiben újultak meg az idei közfoglalkoztatási programok, s hogy jó példákat mutasson be a fenntartható vidékfejlesztés gyakorlatára. A sorozat végállomása Gödöllő volt, ahol „Fenntarthatóság a településüzemeltetésben” címmel tartott konferenciát a MÖSZ.

A konferencia első előadója, Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a még uniós jóváhagyásra váró Vidékfejlesztési Program új agrártámogatási rendszeréről beszélt. Mint elmondta, a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban 12, 13 milliárd euró, azaz 3700 milliárd forint áll a magyar mezőgazdaság rendelkezésére, közvetlen agrártámogatások és vidékfejlesztési támogatások formájában. Jelentős változás, hogy az agrártámogatásokon belül az egységes területalapú támogatás zöldítési, fiatal gazdáknak juttatható, valamint termeléshez kötött támogatásokkal egészül ki. A vidékfejlesztési program hat prioritás és két alprogram mentén fogalmazza meg a legfőbb célokat, egyebek mellett a munkahelyteremtést, a kisebb gazdaságok fejlesztését, az agrárium versenyképességének fokozását, a területi kiegyenlítést, illetve a rövid ellátási láncok létrehozását. Megújul a program eljárásrendje is: az új struktúra és átalakuló forráslehívási rendszer várhatóan könnyebb, gyorsabb, egyszerűbb pályázást tesz majd lehetővé.

„A 2015-ös közmunkaprogramok legfontosabb célja a közfoglalkoztatottak foglalkoztathatóságának növelése, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokban részesülők számának 25 százalékos csökkentése, a kistérségi startmunka mintaprogramok folytatása ráépülő programokkal, valamint a közétkeztetés minőségének javítása” – tudhatták meg a polgármesterek Lőrincz Leótól, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetjének főtanácsadójától. Mint Lőrincz Leó ismertetéséből kiderült, az idei közfoglalkoztatási keret 270 milliárd forint, amiből havonta 213 ezer embert szeretnének munkához juttatni, s amely összeg jövőre 340 milliárd forintra emelkedhet. A főtanácsadó felhívta a figyelmet a Belügyminisztérium által nemrégiben elindított Közfoglalkoztatási Portálra, amely széleskörű információkkal szolgál a közfoglalkoztatás rendszeréről, az aktuális és tervezett programokról, valamint a képzésekről és a jó gyakorlatokról. Szintén újdonság az előre láthatóan egy hónapon belül megjelenő „virtuális közfoglalkoztatási piac” is: erre a honlapra minden település felteheti azokat közmunkaprogramok keretében készült termékeit, amelyeket eladna, vagy elcserélne másokkal.

Kovács Lajos, Budapest XII. kerületének alpolgármestere, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke a zöldterületek klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepéről beszélt. Elmondta: a klímaváltozás évről-évre jobban érezteti hatását, melynek a szélsőséges időjárás-változások, a csapadékellátás fokozódó egyenetlensége, illetve az aszályos területek arányának növekedése a leginkább szembetűnő megnyilvánulásai. A szélsőséges időjárásnak leginkább kitett területek a városok, amelyek a kánikulai napokon a környezetüknél 6-7 fokkal magasabb hőmérsékletű „hőszigeteket” képeznek, jelentősen próbára téve a városlakók szervezetének teherbíró képességét. Mivel a zöldterületek oxigént termelnek, megkötik a port, elvonják a hőt és tompítják a zajt, felületük méretével arányosan növelhetik egy-egy település élhetőségét. Mint Kovács Lajos elmondta, a XII. kerület szerencsés helyzetben van, hiszen területének harmada park és erdő, de az önkormányzat is sokat tesz a zöldterületek védelméért, megőrzéséért. Ilyen intézkedés a hét évvel ezelőtt elindított kerületi komposztálási program vagy a kerület fáinak helyét, korát, méretét, állapotát, valamint pótlási és eszmei értékét tartalmazó zöldvagyon-kataszter készítése. 

Ágócs Ilona, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviselője a „Fák Nemzetünk Jövő Generációiért” kezdeményezést mutatta be a polgármestereknek. A 2014-ben elindított országos program lényege, hogy őshonos facsemetéket ültetnek a csatlakozó településeken születő gyermekek világra jövetelekor. Az önkéntes részvételen alapuló kezdeményezés legfontosabb céljai: a nemzettudat és szülőhely iránti kötődés erősítése, a társadalmi egyenlőség és szolidaritás előmozdítása, a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok megjelenítése. Az önkormányzatok elsősorban az ültetési területek biztosításával, illetve az elültetett facsemeték gondozásával, monitorozásával tudnak részt venni a programban. 

Forrás: möszlap.hu