Őshonossá alakítják a Gödöllő környéki erdőket
Terv szerint zajlik Pilisi Parkerdő Zrt. „Parkerdő természetesen 2010-2012” programja
A Pilisi Parkerdő Zrt. Gödöllői Erdészeténél összesen nyolc erdőrészletben zajlik erdőszerkezet-átalakítás, amelynek során az idegenhonos, vagy az adott termőhelyre nem illő őshonos fafajokból álló erdők megfelelő őshonossá alakítása valósul meg, természetesebbé és alkalmazkodó képesebbé téve azokat. Ezeket a munkálatokat mutatta be szeptember 7-én társaság újságíróknak, turisztikai és természetvédő szervezetek tagjainak.
A program legfőbb célja a lombos erdőállomány kialakításához szükséges feltételek mielőbbi megteremtése
A Gödöllői-dombságon található természetes erdők nagysága és összetétele az elmúlt kétezer esztendő alatt sokat változott. Az egyre intenzívebb erdőhasználatnak következtében az összefüggő erdőborítás sok helyen megszűnt, s ezeken a helyeken leginkább a mezőgazdasági célú földművelés és az állattartás vált dominánssá. A legelőkön - az erdő védő hatásának hiánya és a folyamatos erózió miatt - idővel a termőtalaj is lepusztult, s e földterületek jellegzetesen kopár, természetes megújulásra képtelen helyekké váltak.
A XX. század első felében a megmaradt sekély termőréteg megtartása, valamint a talajerózió megfékezése céljából ezeket a területeket szélsőséges körülmények között is élet- és növekvő képes feketefenyő csemetékkel ültették be, amelyek a talajt megfogva, a többi faj számára is kedvező életteret teremtettek. Az akkori elgondolás sikerét jelzi, hogy az így telepített fenyőerdő védelmében idővel valóban megjelent a lombos újulat, a virágos kőris, a molyhos és csertölgy és néhány cserjefaj is. A feketefenyő állomány az idők során az eredeti funkcióját betöltötte és jelentős része mára el is öregedett.
Az élőhely-rekonstrukció folytatásaként idén tavasszal a Pilisi Parkerdő Zrt. „Parkerdő természetesen 2010-2012" néven, egy több évig tartó, komplex programot indított, melynek első, kezdeti szakasza az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A program legfőbb célja a lombos erdőállomány kialakításához szükséges feltételek mielőbbi megteremtése, valamint az őshonos fafajok arányának maximálisra növelése. Ehhez a meglévő lombos újulat kímélete, a tölgy csemeték telepítése, illetve a megerősödésükig végzett ápolási munkák végzése egyaránt szükséges.
A kívánt erdőtársulás - molyhos-tölgyes, vagy cseres-tölgyes - további kísérő fajai (például juharok, kőrisek) a környezetből települnek be. A természetvédelmi program Gödöllőt és térségét kiemelt figyelemmel kezeli. Ezt bizonyítja az is, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési források közel 40 százaléka itt kerül felhasználásra.
Az eddigi pályázati eredmények:
- Az idegenhonos feketefenyő és akác állományok cseréje öt helyszínen, összesen 12,7 hektáron kezdődött el. A fenyőállomány letermelését követően 2010 őszén elvégezték a talaj-előkészítést, majd még ezen az őszön 8,2 hektáron 123 ezer őshonos facsemetét (szürkenyár, csertölgy, kocsánytalan- és kocsányos tölgy, madárcseresznye), valamint 4,5 hektáron 22.500 őshonos csemetét (szürkenyár, cser, kislevelű hárs, madárcseresznye, virágos kőris) ültettek és 22,5 mázsa cser és kocsánytalan tölgy makkot vetettek el.
- 11,2 hektáron a talaj előkészítéssel egybekötve cserebogár-pajor ellen talajfertőtlenítést végeztek, míg 1,5 hektáron kétszer permetezték le a felnövő akác sarjakat.
- Két makkvetéses erdőrész köré 1250 folyóméter hosszon erdősítést védő villanypásztoros kerítést építettek.
- 12,7 hektárnyi területen kétszer kapáltak, egyszer sarlóztak, és 8,5 hektáron háromszor megtárcsázták a csemetesorok közét, 4,5 hektáron négyszeri sorközápolással szorították vissza a csemeték továbbfejlődését akadályozó lágyszárú növényeket.
- 12,5 hektáron már kétszer kenték le vegyszerrel az invazív bálványfa egyedeit, hogy a területet mentesítsék ettől az idegenhonos agresszív fafajtól.
A jövőben megvalósuló, pályázati forrásból táplálkozó fejlesztések:
- A 2010. évi erdősítések kipusztult csemeték pótlására 12,7 hektáron 104 500 őshonos facsemetét ültetnek el 2011 őszén és 2012 tavaszán.
- A tavaszi gyomvegetáció indulásakor 8,2 hektáron az erdősítések sorközét meg kell tárcsázni.
- A természetvédelemmel is érintett állami erdőterületek védelmére kilenc útlezáró sorompót helyeznek el az erdőtömbbe vezető utakra.