Megalakult a Magyar Polgármesterek Közössége (MPK), mely a sikeresebb érdekérvényesítést tűzte zászlajára. A tizenhárom alapító tag abban bízik, hogy közösen fellépve, egymástól tanulva jobban előmozdíthatják településeik boldogulását – írja az Alfahír. A tömörülés elnöke Dudás Róbert, Mátraballa, alelnöke Fülöp Erik, Tiszavasvári jobbikos polgármestere.

Az alapítók 2015. május 7-én, sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Magyar Polgármesterek Közössége (MPK) néven érdekvédelmi szervezetet hoztak létre. A szervezet 13 alapítója Dobó Zoltán tapolcai, Szente Béla monorierdei, Janiczak Dávid ózdi, Nagy Szabolcs gasztonyi, Markót Imre törökszentmiklósi, Baumgartner László bánokszentgyörgyi, Ferenczi Gábor devecseri, Fülöp Erik tiszavasvári, Kurdi Ferenc kosdi, Dudás Róbert mátraballai, Nagy Sándor recski, Toroczkai László ásotthalmi és Ferkovics László tuzséri polgármester.

A tömörülés elnöke, Dudás Róbert, Mátraballa jobbikos polgármestere azt mondta, már 2014 novemberében, a választásokat követően megfogalmazódott az ötlet egy ilyen szervezet létrehozására. Hangsúlyozta, közös célokat megfogalmazva, egyesületi keretben így megfelelő módon tudják az érdekeiket érvényesíteni. Céljaik között említette a települési önkormányzatok segítését, a kistelepülések mukahelyteremtő terveinek kidolgozását, összehangolását, a helyi civilszervezetek támogatását, a folyamatos tapasztalatcserét, vezetőképzések tartását.

Dudás Róbert szerint a polgármestereknek kulcsszerepe van, hiszen ők a gondokat, a megoldandó feladatokat, és azt, hogy a meghozott döntések helyben „hogyan csapódnak le”, a jogalkotóknál sokkal jobban látják. Az egyesület ezért arra törekszik, hogy minél több olyan javaslattal, véleménnyel álljon elő, amelyeket bátran továbbíthatnak mind a jogalkotó, mind olyan szervek felé, amelyeknek befolyása van az önkormányzatok működésére. Az elnök megjegyezte, már februárban bejegyezték az MPK-t, és azóta számos szakmai egyeztetésen vannak túl.

Jó gyakorlatok megosztása

Fülöp Erik alelnök, Tiszavasvári jobbikos vezetője kifejtette, a legfontosabb az, hogy a jó gyakorlatokat megosszák egymással, a tapasztalatcserével egymást erősítsék, és hogy egymás sikereiből tanulva próbálják még sikeresebbé tenni a saját településüket. Tiszavasvárin ilyen jó példa a települési értéktár kialakítása a helyi nemzeti, kulturális vagy gasztronómiai szempontból jelentős értékek összegyűjtésére vagy mondjuk Kosd esetében az, hogy a település önfenntartó módon működik.

Az eddigi munkájukról beszámolva Fülöp Erik azt mondta, informálisan már az év elején találkoztak a fővárosban, majd az alakulást követően több alkalommal egyeztettek Ózdon, Törökszentmiklóson, Tiszavasváriban, Ásotthalmon, Kosdon és Monorierdőn. Utóbbi helyszínen többek között arról is megállapodtak, hogy az ukrajnai konfliktus miatt kárpátaljai magyarlakta településekkel veszik fel a kapcsolatot, hogy akár testvértelepülési megállapodások kialakításával segíthessék a magyar közösségeket.

Magányos harcosok helyett

Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere szerint nagyon fontos, hogy „ne magányos harcosként, hanem közösségként képviseljük az önkormányzatok érdekeit”. Mint hangsúlyozta, korábban kifejezetten a polgármestereket tömörítő érdekvédelmi szervezet Magyarországon nem létezett, így ez a kezdeményezés példamutató lehet.

Toroczkai László felhívta a figyelmet, hogy bár a kormányzat számos olyan intézkedést, törvénymódosítást kezdeményezett, amelyek alapvetően jó célt képviselnek, ugyanakkor a terheket az önkormányzatokra róják. „A finanszírozásról a kormányzat nem beszél, azt nem oldja meg, de miután a rendszer mégis működőképessé válik, saját sikereként propagálja ezeket az ügyeket” – fejtette ki Toroczkai.

Példaként említette a gyermekétkeztetési törvény átalakítását, amelyet üdvözlendőnek nevezett, de „polgármesterként jogosan tartunk attól, hogy ismételten az önkormányzatokra róják majd ezt a feladatot”. Ez szerinte különösen azokat a településeket érinti majd súlyosan, amelyek nem rendelkeznek komoly központi költségvetési forrásokkal, normatív alapú támogatásokkal.

Mint kifejtette, tiltakoznak a szakrendelések leépítése ellen, ami azt fogja eredményezni, hogy a lakosság kénytelen lesz ingázni, akár 30-40 kilométerekre elmenni oda, ahol megmarad a szakellátás. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kormányzati törekvések ellen is felszólalt, mert a feladatot általában önkormányzati tulajdonú cégek végzik, de a hulladékgazdálkodási rezsicsökkentés vagy éppen az e-útdíj ezeket olyan nehéz helyzetbe hozza, hogy többen közülük csődbe fognak menni.

Toroczkai László hangsúlyozta, az önkormányzatok már most erejük és teljesítőképességük határán vannak, mivel az elmúlt években folyamatosan csökkentették a központi jellegű támogatásokat. Eközben feladataik csak nőnek, és a legtöbb helyen a hivatali dolgozók létszáma is lecsökkent, holott sokkal szerteágazóbb feladatokat kell ellátni helyi szinten – mutatott rá.

Sokan csatlakoznának

Dudás Róbert az Alfahírnek azt mondta, jó néhány polgármester jelezte már csatlakozási szándékát a közösségükhöz. Hangsúlyozta, nem zárkóznak el „senkitől és semmitől”, pártállástól teljes mértékben független a szervezet. Ugyanakkor – tette hozzá – megvizsgálják azt, hogy az alapvető értékeikkel, céljaikkal megegyezik-e az adott polgármester elképzelése, és az elnökség ennek tükrében dönt a tagfelvételről.

Dudás Róbert kiemelte, ugyan több országos, területi vagy regionális érdekvédelmi szervezet van, de ezek nem polgármestereket, hanem önkormányzatokat tömörítenek. „Az MPK a polgármestereket tömöríti, őket igyekszünk megszólítani, hogy együtt találjuk meg a települések számára legmegfelelőbb irányt” – mondta, hozzátéve, hogy eredményeikről, munkájukról a magyarpolgarmesterek.hu oldalon rendszeresen lehet majd tájékozódni.

Forrás: Alfahír