A nyári főszezonra sem ad felmentést a kormány a balatoni településeken működő boltoknak a vasárnapi bezárás alól – közölte 2015. május 4-én Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos az M1 Ma reggel című műsorában. Érvelését furcsa adatokkal támasztotta alá – írja a Népszabadság.

Szatmáry Kristóf szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Balaton, illetve a Velencei tó környékén a vasárnap is nyitva tartó üzletek képesek lesznek kielégíteni a főszezonban ott tartózkodó turisták igényeit.

Amint arról a Népszabadság beszámolt: a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy legalább május és szeptember között kapjanak mentességet a vasárnapi boltzár alól. A szövetség szerint ugyanis nagyon kevés az olyan kisboltos, aki meg tud felelni a jogszabályi előírásoknak és nyitva tarthat a hét utolsó napján. Úgy hírlik, az egyik fő turistacélpontnak számító Keszthelyen például mindössze három üzlet tudja kiszolgálni vasárnap a több ezer turistát.

Bár a levél Vargának szólt, helyette a Nemzetgazdasági Minisztériumból tavaly a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez igazolt Szatmáry válaszolt. A miniszteri biztos szerint az adóhatósághoz bekötött online kasszák adatai is azt mutatják, hogy nincs visszaesés az ágazatban a vasárnapi bezárás miatt – igaz, arra már nem tért ki, hogy ennek pontosan mi köze van a balatoni települések ellátási problémáihoz. Miként arra sem, hogy az online pénztárak adataira gyakran hivatkozó kormányzat miért nem teszi közzé a kasszák forgalmi adatait?

Ehelyett a kabinet rendre csak ellenőrizetlen, kiragadott adatokkal dobálózik. Most például Szatmáry a balatoni kormánydöntést indokolva közölte: március 15., vagyis a vasárnapi boltzár bevezetése előtt átlagosan napi 140 milliárd forint forgalmat regisztráltak a kasszák, majd a bezárás óta 150 milliárdra emelkedett ez a szám. Túl azon, hogy Szatmáry valószínűleg összekeverte a napi és a heti átlagos forgalmat, a közléséből más is kiderül.

A vasárnapi bezárás sikerességét a kabinet egy erős csúsztatással igyekszik alátámasztani: a húsvét előtti forgalmi adatokat vetik össze a szezon forgalmával. Csakhogy a március 15. előtti és utáni időszakban kimutatott tízmilliárdos heti forgalmi különbség mindössze hétszázalékos növekedést jelent. Holott normál években a húsvéti szezon forgalma 18 százalékos növekedést hozott az előző időszakhoz képest, azaz a sikert bemutatni hivatott, kiragadott közlés éppenséggel komoly visszaesésre is utalhat.

Az adásban bedobott 140 milliárdos átlagos, március 15. előtti heti forgalmi adat is súlyos megállapítás. Ebből ugyanis az következik, hogy mindössze 560 milliárd körül alakulhatott a havi forgalom. Holott a KSH januárra 623 milliárd, míg februárra 608 milliárd forintos kiskereskedelmi költést mutatott ki, amely ugyan valóban jókora növekedést jelent az előző évhez képest (ezt a kormány többször ki is hangsúlyozta sikereinek igazolásaként), ám ehhez viszonyítva az online kasszák adatai jókora visszaesést mutatnak a forgalomban a hétvégi boltzár bevezetése után. Az is igaz ugyanakkor, hogy a KSH statisztikái nem az online kasszák adatain alapulnak: a hivatal egyelőre csak megkapja, de nem használja a pénztárakból beérkező adatokat, így az ő közléseik a korábbi becsléses eljárás alapján készülnek.

Forrás: Népszabadság