Inkasszózta a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. számláit, mert a több mint száz település lakossági hulladékát szállító cég nem tudta megfizetni a lerakási díjat. A probléma nem egyedi: 2013 júniusa óta több mint 300 településen kellett kényszerszolgáltatót kijelölni, mert az addigi cég a rezsicsökkentés, a lakossági díjak befagyasztása és a növekvő adóterhek miatt nem tudta gazdaságosan elvégezni a feladatot – írja a Metropol. 

A 2012-es hulladéktörvény értelmében már csak nonprofit, önkormányzati tulajdonban lévő társaságok végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a megfelelő engedélyek birtokában. A Zöld Híd ilyen cég, mely 106 Pest, illetve Nógrád megyei településről összesen körülbelül 300 ezer ember hulladékát gyűjti össze.

„Mintegy 5 millió embert lát el hasonló helyzetben lévő szolgáltató, amely feléli a forrásait, majd támogatásra szorul, miközben nélkülözhetetlen közszolgáltatást kellene ellátnia.” – Gémesi György, Gödöllő polgármestere nyilatkozta a fentieket a Világgazdaságnak.

A szemétszállító cégeknek 2013-ban tonnánként 3000 forintot, jelenleg pedig tonnánként 6000 forintot kell fizetniük a lerakásért. Ehhez még jó néhány adót is hozzá kell számolni, a növekvő terhek ellenére azonban a lakossági díjakat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium határozza meg, és ennek is tíz százalékát elvitte a rezsicsökkentés.

Sok önkormányzati cég ezt már nem tudta kigazdálkodni. 2013 júniusa óta egy kormányhatározat értelmében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF) kell egy szolgáltatót kijelölnie azokon a településeken, ahol megszűnt a rendszeres szemétszállítás. Eddig 325 településen kellett ilyen eljárást lefolytatni, ezek közül 132 helyen jelenleg is az OKF által kijelölt szolgáltató dolgozik.

Tavaly decemberben az FVM egy pályázatot is meghirdetett a bajban lévő közszolgáltatók számára. A lerakási járulékból elkülönített 7,1 milliárd forintos keretből eddig 65 szolgáltató összesen 6 milliárd forintot igényelt. Ahogy az FVM sajtóosztályától megtudtuk: idáig összesen 44 pályázatot hagytak jóvá 2,9 milliárd forintos összegben. A cégek ebben szinte minden hulladékszállítással kapcsolatos tételre kérhettek támogatást, kivéve a lerakási járulék befizetésére, mert a tárca szerint ez a jogkövető befizetőkkel szemben nem lenne tisztességes.

Ahogy V. Németh Zsolt, az FVM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára korábban elmondta: még az idén jöhetnek a holdingrendszerben működő állami szemétszállító cégek. A cél ugyanis az lenne, hogy egy szolidáris rendszer kiépítésével a rezsicsökkentés eredményeit hosszú távon fenntartsák.

A lakossági díjak tehát nem fognak emelkedni, a lerakásért azonban a jövőben még többet kell majd fizetni a szolgáltatóknak. A tárca válaszaiból az nem derül ki, hogy miként tudja majd egy állami cég az adott területen ugyanazt a feladatot ugyanazon feltételekkel gazdaságosan ellátni.

Így jelölik ki a szolgáltatókat

Ha valahol megszűnik a hulladékszállítás, a települési önkormányzat ezt három napon belül jelzi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, mely településenként lefolytatja a kijelölési eljárást. Az igazgatóság megvizsgálja, hogy az érintett régióban mely cégek jöhetnek számításba a háztartási szemét elszállítására. Az egyeztetéseket követően a katasztrófavédelem területi szerve kijelöl egy olyan, a régióban működő gazdálkodó szervezetet, mely rendelkezik a hulladékszállításhoz szükséges gépjárműparkkal és engedélyekkel.

Az önkormányzat jelzésétől számítva a megyei igazgatóságoknak 15 napjuk van arra, hogy elvégezzék a kijelölést, a gyakorlatban azonban ez a legtöbb esetben 3-4 munkanapon belül megtörténik. A kijelölés 9 hónapra szól, mely 4 alkalommal meghosszabbítható 3 hónappal.

Forrás: Metropol