Társadalmi támogatás kell a bevándorláspolitikán való változtatáshoz, ezért a kormány tizenkét kérdést tesz fel a bevándorláshoz, megélhetési bevándorláshoz, és részben a terrorizmushoz kapcsolódó nemzeti konzultációban, amelyre július 1-jéig várják az állampolgárok válaszát.

Ezt Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte 2015. április 24-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, jóváhagyta az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdéseit.

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a több mint 8 millió kérdőívet május elejétől kezdik kézbesíteni, a postának 30-40 napra van szüksége a levelek kézbesítésére, a válaszokat pedig július első napjáig várják. A kérdőíveket ezúttal is Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) dolgozza majd fel.

A kabinet becslése szerint mintegy 960 millió forintba kerül majd a konzultáció, de a végleges költségekről később teljes tájékoztatást adnak – tette hozzá.

Kovács Zoltán kifejtette, a kérdések egyebek mellett kiterjednek arra is, hogy az uniós tiltás ellenére tegyék-e lehetővé az illegális bevándorlók 24 óránál tovább tartó őrizetben tartását.

A kormány választ vár arra is, hogy azonnal vissza lehessen-e fordítani azokat, akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat – mondta Kovács Zoltán, akinek közlése szerint az állampolgárok elmondhatják azt is, egyetértenek-e azzal, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók vegyék ki a részüket az általuk generált költségek előteremtéséből.

Kovács Zoltán elmondta, a beérkező válaszok alapján a szakembereknek és az Országgyűlésnek kell kialakítania a megfelelő reakciókat az illegális bevándorlásra.

A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Magyarország véleménye az illegális bevándorlásról nem tér el gyökeresen az Európai Unió álláspontjától, hiszen a magyar kormány is úgy gondolja, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, vagyis lehetőleg a „kibocsátó országokban” kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a „megélhetési bevándorlók” el sem indulnak.

Emlékeztetett, Magyarország azon országok között van, amelyre méretéhez képest az átlagosnál nagyobb bevándorlási teher hárul, ezért egyetért azzal az április 23-i európai állásfoglalással, amely szerint azonnali lépésekre van szükség a Mediterráneumban, ahol növelni kell a katonai és humanitárius jelenlétet, meghiúsítva az embercsempészek akcióit.

Közös európai fellépésre van tehát szükség, „de minden országnak vannak saját szempontjai” – húzta alá, hozzátéve, a bevándorlás szempontjából nem lehet összehasonlítani például Spanyolországot és Magyarországot, hiszen a probléma másként jelentkezik a két országban.

A nemzeti konzultáció kérdéssora itt letölthető.

Forrás: MTI