Mentőöv a Buda-Cash-ügy érintett településeinek
Másfél héten belül a 84 önkormányzat számláján lehet az összesen 1,92 milliárdos vissza nem térítendő támogatás
Hét-tíz napon belül az önkormányzatok számláján lehet az a pénz, amit a kormány 2015. április 8-án hagyott jóvá azon települések számára, amelyek a DRB Bankcsoportnál vezették számlájukat, és ezért forrásuk ragadt benn a négy bank valamelyikénél – jelentette be április 13-án Tállai András. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára hozzátette, hogy a felhasználási feltételeket a Belügyminisztériummal (BM) kötött támogatói okiratban határozzák majd meg.
Az államtitkár felidézte, a kormány március 4-i határozatával már 67 önkormányzatot 244,7 millió forintos gyorssegélyben részesített annak érdekében, hogy a februári segélyeket, illetményeket, közfoglalkoztatotti béreket határidőre ki tudják fizetni.
Ezt követően munkacsoport alakult, amely azt javasolta, hogy 84 önkormányzat azonnali, vissza nem térítendő támogatást kapjon, számukra mintegy 1,92 milliárd forintot hagytak jóvá.
A munkacsoport kormány számára készített felméréséből kiderül, hogy hány önkormányzatot, nemzetiségi önkormányzatot, önkormányzati társulást, önkormányzati gazdasági társaságot sújtott a brókerbotrány, hány önkormányzatnak, költségvetési szervnek volt számlája a DRB Bankcsoport tagjainál és milyen egyenleggel.
A vissza nem térítendő támogatás összegét a felszámolás napján fennálló számlaegyenleggel megegyezően állapították meg. Azt nem vizsgálták, hogy az adott önkormányzat milyen gazdasági helyzetben van, vagy a bennragadt forrás mit finanszíroz.
A vissza nem térítendő támogatásban nem részesülhetnek önkormányzati társulások, esetükben tovább vizsgálódnak, és elképzelhető egy harmadik kormánydöntés is – mondta Tállai András. Nem terjed ki az önkormányzati társaságokra, egyéb szervezetekre, egyházakra, alapítványokra sem, azokat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 30 millió forintig kártalanította.
Az államtitkár április 13-án az M1 aktuális csatornán is hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben azokat az önkormányzatokat, amelyek a csődbement bankoknál vezették bankszámlájukat, önhibájukon kívül kerültek a jelenlegi helyzetbe, nem tehetnek arról, hogy az évekig jól működő DRB bankcsoport működésképtelenné vált. A segéllyel visszaállítható a brókerbotrány előtti helyzet az önkormányzatoknál.
Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára hangsúlyozta: bár a kormányzati tevékenységnek nincs köze a bankcsődökhöz, az önkormányzatok működése, az alapfeladatok ellátásának kötelezettsége szükségessé tette, hogy az állam beavatkozzon. Hozzátette, minden esetben, amikor vis maior eset következik be, az állam biztosítja a szükséges forrásokat. Az önkormányzati fejezeti tartalék – amelyet most részben felhasználtak – lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok segítséget kapjanak, ha az év során valamilyen váratlan esemény következik be – mondta.
Arra a kérdésre, mi lesz azon önkormányzatokkal, amelyek a Quaestor miatt kerültek nehéz helyzetbe, Tállai András azt válaszolta, másképp gondolkodnak azokról a forrásokról, amelyek egy bankszámlán vannak és a működést biztosítják, mint amelyeket befektetésként helyeznek el annak érdekében, hogy hozamot termeljen.
A három brókercégnél 22 önkormányzat érintett több mint 10 milliárd forinttal, később dől el, hogy e források esetében vállal-e valamilyen szerepet az állam a kártalanítás során. A következő lépésre az önkormányzati társulások esetében kerül sor, amelyek 584 millió forinttal érintettek. Ezt követően lehet rátérni arra, hogy az önkormányzatok befektetéseik kapcsán számíthatnak-e állami segítségre - mondta az NGM államtitkára.
Forrás: MTI