Sok problémát okoznak a „szellemházak” Hevesben
A gazdátlanul maradt épületekből visznek mindent, ami mozdítható – A romos házak életveszélyesek és rontják az utcaképet
Dél-Hevesben is hatalmas problémát jelentenek az elhagyott ingatlanok, némelyikről már azt sem lehet kideríteni, hogy ki a jelenlegi tulajdonosa – olvasható a Heves Megyei Hírlap cikkében. Az örökösök pedig nem tudják, mit kezdjenek a rájuk maradt – a környék sajnálatos adottságai miatt sokszor eladhatatlan – házakkal.
Nap, mint nap érkezik panasz az önkormányzatokhoz a „szerencsétlenül” járt, s ott maradt szomszédoktól, mivel ők isszák meg a levét az ingatlan gazdájának hanyagságáért: a kertekben, udvarokban burjánzó fű átnő hozzájuk, a házakban patkányok, egerek, csótányok tanyáznak, s egyúttal féltik a saját háziállataikat, nem mellesleg a romos épületek rontják az utcaképet, ezáltal csökken az ő ingatlanjuk értéke is.
„Kömlőn is sok az elhagyatott, romos ház, ami veszélyt jelent” – számolt be a lapnak Turó Tamás polgármester. „A választási programomban is szerepelt már, hogy azt a megközelítőleg ötven lakatlan ingatlant, amelyek rontják a falu képét, minél előbb elbontatom. Már kiértesítettük a tulajdonosokat. A jegyző szinte mindenütt azonnali bontást rendelt el az életveszély elhárítása érdekében, amit a hevesi járási hivatal építési hatósága helytállónak ítélt a helyszíni szemlét követően. A tulajdonosok közül volt, aki jelentkezett, hogy a saját költségére elvégezteti ezt a munkát, de a helyhatóság a saját költségvetéséből is fordít pénzt erre.”
Mint a lap megtudta: következő lépésként a közmunkások – akik a mezőgazdasági utak rendbetételén dolgoznak – a bontáskor keletkezett beton- és vályogtörmeléket kátyúk, nyomvályúk kiegyenlítésére használják majd fel. A munkák költségét a tervek szerint az ingatlantulajdonosoktól behajtják valamilyen adó formájában vagy zálogként.
„Ez a tevékenység a gyermekek védelmét is szolgálja, mert ők még sokszor meggondolatlanul viselkednek, bemennek ezekbe a romos házakba, és sokszor csak a szerencsén múlik, hogy nem történik semmi bajuk. Ezt szeretném megelőzni, s a lakosság is nagyon pozitívan áll hozzá ezen intézkedéseimhez” – emelte ki Turó Tamás.
Tarnaszentmiklóson is hasonló a helyzet, mint Kömlőn. „Egyre nehezebb kideríteni, merre vannak ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosai” – nyilatkozta Buda Sándorné, a falu polgármestere. „De nem hagyhatjuk, hogy a szóban forgó épületek patkányfészkekké váljanak, és felverje azokat a gaz és a szemét, ezért a közmunkásaink minden évben elvégzik a gaztalanítást és a parlagfű-irtást. Teszem mindezt saját felelősségre, hiszen nem önkormányzati tulajdonúak ezek a házak. Csupán ennyit tudunk tenni, ugyanis a torzók elbontását a jelenlegi finanszírozásból sajnos nem lehet megoldani. Hatalmas összegeket emésztene fel ingatlanonként, nem beszélve az engedélyek beszerzéséről”.
Előbb-utóbb elindul a szabad rablás...
„Tarnaszentmiklóson legalább 40 ilyen épület van” – közölte Buda Sándorné. „Az elhanyagoltság mellett a másik probléma ezekkel, hogy ha egy-egy ingatlan gazdátlanul marad, előbb-utóbb elindul a szabad rablás, és visznek belőle mindent, ami csak mozdítható. Először a gerendákat, a faanyagot, aztán a beépíthető nyílászárókat, s ezek után, az időjárás függvényében, már csak az a kérdés, mikor omlik össze az épület. Ezek a szellemházak minden település polgármestere számára égető problémák. Rendszeresen küldjük ki az értesítőket az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosnak, de általában süket fülekre talál a megkeresésünk...”
Forrás: Heves Megyei Hírlap - heol.hu