Új típusú szélkereket mutattak be Gödöllőn
Gödöllőn tervezték meg az első magyar közepes teljesítményű áramtermelő szélkereket európai uniós támogatásból, amit augusztus 31-én mutattak be a tervezők. Az M3-as autópálya gödöllői csomópontjának közelében felállított 49 kW-os berendezés továbbfejlesztése a tervezők reménye szerint elvezethet a sorozatgyártáshoz. A projekt szakmai napján Fábián Zsolt alpolgármester „Gödöllő város energetikai fejlesztései" címmel tartott előadást.
Mint Horváth Gábor, a szélkereket tervező Horváth Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a projekt célja az alacsony szélsebességnél is működő közepes teljesítményű áramtermelő szélkerék tervezése és a prototípus legyártása volt, A terveket magyar mérnökök készítették, a berendezés hazai üzemekből került ki. A gödöllői mérnöki iroda innovációs kezdeményezésének megvalósítását a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának kutatói támogatták.
A szélkerekek fejlesztése, gyártása és telepítése környezetvédelmi, energetikai és stratégiai szempontból is előnyös, ugyanis a szélerőmű működése során nem bocsát ki káros anyagot, a szél megújuló - fenntartható - energiaforrás, és mivel a szélkerék szétszórtan telepíthető, természeti csapás esetén javíthatja az energiaellátás biztonságát. Végül, de nem utolsósorban: hazai gyártás esetén növelheti a foglalkoztatást. A prototípusnak az „elektromos generátor" szavak összevonásából az "eGEN"-nevet adták, amit a Magyar Szabadalmi Hivatalnál levédtek. A prototípust bemutató új honlap címe: www.eGEN.hu
A projekt szakmai napján Fábián Zsolt alpolgármester „Gödöllő város energetikai fejlesztései címmel" tartott előadást. Mint elmondta, az önkormányzat éves energiaköltsége közel 700 millió forint. A közétkeztetés például 27, a távhőszolgáltatás közel 300 millió forint energiát emészt fel. Az 1960-as és 1970-es évek tömeges lakásépítése során gyakran a legelemibb energetikai szempontokat is figyelmen kívül hagyták. A középületek építésére ugyancsak jellemző volt az energiapocsékolás. Még a viszonylag új épületek, mint a városháza, vagy a művelődési központ sem teljesítették az akkori energetikai követelményeket sem.
Az önkormányzat számos energetikai területet korszerűsített. Felújította a fűtőműveket, melyek kétezer lakást és városközponti intézményeket szolgálnak ki. A közvilágítás modernizálásának költségei három év alatt megtérültek. A korábbi higanygőzlámpák 635, a jelenlegi nátriumlámpák és kompakt fénycsövek 290 kW teljesítményt igényelnek. A következő lépés a led lámpák alkalmazása lehet, de ez a technológia még további fejlesztést igényel. A szennyvíztisztító telepen már évek óta működő biogázüzem a telep hőenergia szükségletének az 55 százalékát fedezi. A Szent István Egyetemmel együttműködve 35 négyzetméter felületű napkollektoros berendezés melegíti nyáron az egyetemi strand, télen az egyetemi óvoda vizét.
Fábián Zsolt beszámolt azokról a nemzetközi pályázatokról is, amelyekben a palotakerti lakótelep energiatakarékos felújítására, a biomassza potenciál vizsgálatára, a termálenergia hasznosítására kereste az önkormányzat a megoldásokat. Jelenleg a termálenergia kiaknázása látszik a legperspektivikusabb lehetőségnek.
2007-ben energetikai audit készült az önkormányzati intézményekről. A főbb javaslatok fűtési rendszerek modernizálására, nyílászárók cseréjére, födém- és homlokzatszigetelések javítására, villamos rendszerek rekonstrukciójára és megújuló energiaforrások telepítésére vonatkoztak. Összesítve 811 millió forint értékű beruházást javasolt a felmérés, ami által évi 41 millió forint energiaköltség takarítható meg. A megtérülési idő a legjobb esetben is 10 év. Ezek a beruházások tehát drágák. Akkor érdemes a megvalósításukhoz látni, ha pályázati támogatás érhető el, vagy összeköthetők egyéb célú fejlesztésekkel.