Egy településen – legyen az város, község vagy falu – elsősorban a helyi hagyományok, illetve a meglévő természeti, kulturális értékek figyelembe vételével lehet a fenntartható fejlődés alapjait megteremteni – derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című országos vidékfejlesztési konzultáció-sorozatának második állomásán, 2015. március 25-én, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban.

A „fenntartható fejlődés” fogalmának valódi tartalommal való megtöltéséhez mindenekelőtt ismernünk kell értékeinket és lehetőségeinket, ezután pedig megfelelőképpen kell tudnunk élni velük – kezdte előadását Máté Antal, Nyírbátor polgármestere, majd elmondta hogyan is történt mindez náluk. Elsőként a város természeti, építészeti és kulturális értékeit vették számba, majd az építészetileg értékes épületeket – például a Báthori várkastélyt, a harangtornyot és a templomokat – felújították, a termálvízre pedig korszerű gyógyfürdőt építettek. Befektetéseik eredményét máris visszaigazolja a városba érkező turisták számának emelkedése. Hasonlóan jártak el a rendszerváltozás idején erős hanyatlásnak indult helyi gazdaság élénkítésére, fellendítésére tett intézkedések meghozatalánál is, amelynek eredményeképpen lassan ki lehet tenni a megtelt táblát 56 hektáros ipari parkjukra. A városban egyre-másra nyílnak meg a multinacionális vállalkozások üzemcsarnokai, amelyekbe naponta két és fél ezren járnak dolgozni a megye különböző településeiről. Mindezek mellett Közép-Európa legnagyobb biogáz üzeme is Nyírbátorban működik. A polgármester szerint a gazdaságfejlesztés nem képzelhető el szakképzett munkaerő nélkül, amelynek biztosítása sokkal hatékonyabbá válhatna, ha az oktatás terén növelni lehetne az önkormányzatok mozgásterét.

Máté Antal előadását követően Gémesi György, a MÖSZ elnöke mondta el gondolatait az önkormányzatok egyre nehezedő helyzetéről. Hangsúlyozta: az a 630 milliárd forint, amelyet az állam idén a költségvetésben biztosít a településeknek, kevesebb annál az összegnél, amelyet az önkormányzatok különböző jogcímeken befizetnek az államkaszába, így nettó befizetőként joggal várhatnák el, hogy nagyobb beleszólásuk lehessen az olyan, mindennapi működésüket jelentősen befolyásoló döntésekbe, mint például a feladatok és hatáskörök átalakítása, vagy a szociális segélyezés mechanizmusának megváltoztatása. 

Lőrincz Leó, Belügyminisztérium, a Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetének főtanácsadója a 2015-ös közmunkaprogramok ismertetése során a foglalkoztathatóság növeléséről beszélt bővebben a hallgatóságnak. Mint kifejtette, a legfontosabb cél a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerő-piacon is hasznosítható szakmai ismeretekhez való hozzásegítése, amelynek érdekében különböző szintű – felzárkóztató, illetve OKJ-s – képzéseket indítanak számukra. A főtanácsadó bemutatta, miként festenek a korábbi közfoglalkoztatási programok eredményei a számok tükrében (2011-ben 35 ezer, 2012-ben 271 ezer, 2013-ban 402 ezer, 2014-ben 561 ezer álláskeresőt foglalkoztattak), hozzátéve, hogy idén havi 213 ezer fő részvételével számolnak a különböző programokban.

Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Hajdú-Bihar megyei referense bemutatta az előre láthatóan májusban elfogadásra kerülő új vidékfejlesztési program prioritásait, külön kiemelve a két tematikus alprogramot, amelyek a rövid ellátási láncok létrehozását és a fiatal gazdák támogatását célozzák. Ez utóbbi már csak azért is nagyon időszerű, mert a magyar gazdák átlagéletkora 60 év, ami távlatilag semmiképpen sem tekinthető ideálisnak. Végezetül a helyi termékek gyártásában és fogyasztásában élenjáró Hajdúnánás és Tiszatenyő példáját ajánlotta a polgármesterek figyelmébe. Kiszámították ugyanis, hogy ha egy 20 ezer főnél kisebb lélekszámú település lakói csak szükségleteik harmadát fedeznék helyi termékekből és szolgáltatásokból, egyetlen munkanélküli sem maradna a településen.

Nyírbátorban működik hazánk egyik legnagyobb menekülttábora, így a migráció és az illegális bevándorlók kérdése is fontos szerepet kapott a konzultáción. Mint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-Alföldi Igazgatóságának igazgatója, Harhai Zsolt előadásából kiderült, Magyarországon az elmúlt évek során körülbelül húszszorosára emelkedett a tartózkodási engedélyt kérők száma, de a túlnyomórész illegálisan, Szerbián át Koszovóból érkező migránsok számára csak tranzit ország vagyunk, a célállomás szinte minden esetben Nyugat-Európa. Az igazgató beszélt a nemzetgazdasági célú tartózkodási engedélyt kérő kínai és orosz állampolgárokról is, akik számottevő bevételt jelentenek a költségvetés számára. Az ukrán határ közelében természetesen felmerült a kérdés, mennyire vagyunk felkészülve egy esetleges háborús menekültáradat fogadására, mire Harhai Zsolt megnyugtatta a településvezetőket: erre az esetre is készen áll a stratégia.

Forrás: möszlap.hu