„Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” címmel elindította országos vidékfejlesztési konzultáció-sorozatát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ). Az első konzultációra – a Tiszaújvárosban tartott sajtótájékoztató után – 2015. március 24-én, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kistokajban került sor, ahol több mint hetven településvezető volt kíváncsi a vidékfejlesztési szakemberek előadásaira.

Gémesi György, MÖSZ elnök köszöntőjében az önkormányzatok jelenlegi helyzetét és kilátásait, majd a MÖSZ tevékenységét és a konferencia-sorozat legfontosabb célkitűzéseit ismertette a hallgatósággal, arra kérve a polgármestereket, mondják el véleményüket, problémáikat, hogy tolmácsolhassa azokat a kormányzattal való egyeztetések alkalmával.

Egységben az erő – tartja a mondás, amelynek igazságát Ambrus Gyöngyi, a 2200 fős Kistokaj község polgármestere is alátámasztotta. Mint elhangzott, Kistokaj a környező településekhez képest kifejezetten szerencsésnek mondható: kevés a közfoglalkoztatott, a munkanélküli, viszont sok a helyi vállalkozó és a fiatal értelmiségi, növekszik a lakosságszám, élénk a közösségi élet, s igyekeznek kihasználni minden fejlesztési lehetőséget. Nemcsak saját, hanem mikrotérségi szintű beruházásokban, egymásra épülő projektekben is gondolkodnak, figyelembe véve a környező települések adottságait. Ennek jegyében születtek árvízvédelmi beruházások, kerékpáros projektek, de így hozták létre a szelektív hulladékfeldolgozásra is alkalma térségi hulladéklerakót is Hejőpapiban. Kistokaji sajátosság, hogy a közfoglalkoztatottak mellett 2010 óta, közérdekű munkavégzés keretében, köztörvényes elítéltek is részt vesznek a település közterületeinek rendbetételében, mindenki megelégedésére. A község a közeljövőben szeretne rákapcsolódni a Kistokaji Hőközpont geotermikus rendszerére, amellyel nemcsak az önkormányzati intézmények fűtési költségét tudják majd jelentősen lecsökkenteni, de a termálvízzel üvegházi paradicsomtermesztésbe is kezdenének, számos munkahelyet teremtve a településen élők számára.

Dr. Zsemkó Attila, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) osztályvezetője a még uniós jóvágyásra váró Vidékfejlesztési Program új agrártámogatási rendszeréről beszélt. Mint elmondta, a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban 1243 milliárd forint áll a magyar agrárium rendelkezésére, amelyet a program hat prioritása és két alprogramja mentén haladva igyekeznek majd minél hatékonyabban felhasználni. A prioritások közül a munkahelyteremtést, a kisebb gazdaságok fejlesztését, az agrárium versenyképességének fokozását, illetve a területi kiegyenlítést emelte ki az osztályvezető, az alprogramok pedig a rövid ellátási láncok létrehozását, illetve a fiatal gazdák támogatását célozzák. Dr. Zsemkó Attila kitért a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos eljárásokra is, amelyeket egyszerűbbé tettek az előző évekhez képest, s felhívta a figyelmet arra, hogy a területalapú támogatások kiegészítéseként idéntől megjelenik az úgynevezett „zöldítési támogatás”, ami környezetvédelmi célú többletkötelezettségeket irányoz elő a földtulajdonosok részére.

„A közfoglalkoztatásban az idei év legfontosabb célja a foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számának 25 százalékkal, vagyis 35 ezer fővel való csökkentése, és a közfoglalkoztatásba való bevonása, illetve a közfoglalkoztatottak foglalkoztathatóságának növelése – tudhatták meg a polgármesterek Lőrincz Leótól, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetének főtanácsadójától. Mindemellett szeretnék bevonni a közfoglalkoztatásba a hajléktalanokat és a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadultakat is. Ebben az évben is folytatódnak a kistérségi start mintaprogramok és a mezőgazdaági közmunka projektek is, amelyeket minél több helyen szeretnének szociális szövetkezetek formájában megvalósítani. Már több mint száz ilyen szövetkezet működik az országban, és az év végére a kétszázat is elérheti a számuk – ismertette Lőrincz Leó. Mint elmondta, idén a költségvetés 270 milliárd forintot biztosít közfoglalkoztatásra, ami 39 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi keretösszeget.

Csikász Gábor, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei referense az önkormányzatok számára leghasznosabb pályázati lehetőségekre hívta fel a polgármesterek figyelmét, amelyeket az MNVH honlapján is folyamatosan figyelemmel tudnak követni. A pályázatokon való részvétel fontosságát ecsetelve elmondta: a megyében már számos követendő példa akad a helyi adottságok jó kihasználására, ilyen például a horgászturizmus fellendítése Tiszabábolnán, a Spájz nevű, helyi termékeket forgalmazó üzlet Tiszaújvárosban, a szendrőládi gombafarm, az encsi Anyukám mondta étterem, vagy hernádszentandrási Bioszentandrás projekt.

Az előadásokat követő konzultáción a polgármesterek válaszokat kaptak az elhangzottak alapján felmerült kérdéseikre, majd helyszíni bejáráson ismerkedhettek meg a PannErgy Zrt. Kistokaji Hőközpontjával, és a 2013-ban megindult Miskolci Geotermikus projekttel, amellyel Miskolc több városrészében biztosítják a környezetbarát távhő- és melegvíz-ellátást, s a tervek szerint hamarosan a visszatérő vezetékek vize fűtheti majd a kistokai közintézményeket és fóliasátrakat is.

Forrás: möszlap.hu