Mintegy félszáz napirendi pontot tárgyalt meg 2015. március 23-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák elfogadták a BRFK tavalyi beszámolóját, amely szerint több mint 15 százalékkal csökkent a fővárosi, regisztrált bűncselekmények száma. Döntöttek arról, hogy ismét Kathy-Horváth Lajos lesz a roma kulturális központ vezetője, hogy építészeti tervpályázatot írnak ki a pesti belvárosi Duna-part felújítására, illetve hogy 80 fővel csökkentik a Főpolgármesteri Hivatal létszámát.

Elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés. A dokumentum szerint a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2014-ben 15,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

Bucsek Gábor, budapesti rendőrfőkapitány elmondta: a javuló közbiztonság egy folyamat eredménye, a 2013-ban bevezetett központi tevékenységirányítás új fejezetet hozott az egész rendőrség ügyeleti rendszerében és reagáló-képességében. Ennek hatékonyságát nagymértékben segítette a modern technikára épülő egységes segélyhívórendszer hívásfogadásának központosítása is. A korábbi átlagos 38 perces reagálási időt sikerült múlt év decemberére 29 percre sikerült leszorítani – közölte.

A beszámoló szerint 106 628-ról 90 207 csökkent a fővárosban regisztrált bűncselekmények száma 2013-ról 2014-re. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 40 százalékos csökkenés figyelhető meg: 2013-ban 35 541, 2014-ben 21 245 bűncselekményt regisztráltak. A személy elleni bűncselekményeken belül a legsúlyosabb élet ellenes bűncselekmény az emberölés, ebből 2014-ben 45, 2013-ban 52 volt, ami 13,5 százalékos csökkenést jelent.

Az emberölés „nyomozáseredményességi” mutatója a múlt évben 82,9 százalék volt, ez 13,5 százalékkal magasabb arány, mint 2013-ban. Szándékos emberölés 2014-ben és 2013-ban is 27 volt. A testi sértések száma 2013 és 2014 viszonylatában 10,5 százalékos növekedést mutat, 2013-ban 1829, 2014-ben 2022 testi sértés történt. A legtöbb testi sértést 2014-ben a XIII. kerületben (160), a VIII. kerületben (157), valamint a XIV. kerületben (143), a legkevesebbet a XXIII. kerületben (15) regisztrálták.

A beszámoló szerint a vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 16,2 százalékos csökkenés figyelhető meg, a lopások számának alakulásában: 2013-ban 51 359 lopást, 2014-ben 43 018-at regisztráltak. A lopáson belül jelentősen csökkent a gépjárművekkel kapcsolatos jogsértések száma: a gépjárműfeltörések 4586-ról 3715-re, a személygépkocsi lopások 3446-ról 2902-re, a jármű önkényes elvétele pedig 385-ről 359-re csökkent. A legtöbb személygépkocsi-lopás 2014-ben is a XI. kerületben történt, ám ennek száma a 2013-hoz viszonyítva 529-ről 422-re, a XIV. kerületben 345-ről 315-re, a III. kerületben 322-ről 292-re csökkent. A legkevesebb személygépkocsi-lopás tavaly is a VI. kerületben történt, a 2013-as 22 esetet tavaly sikerült 12-re csökkenteni - olvasható.

A lopáson belül 2,1 százalékkal csökkent a lakásbetörések száma: 2013-ban 6826, 2014-ben 6680 lakásba törtek be. A legtöbb lakásbetörést 2014-ben a II. kerületben (730), a XI. kerületben (669) és a XIII. kerületben (549) követték el. A legkevesebb lakásbetörés a XXIII. kerületben (92) volt.

Kathy-Horváth Lajos folytathatja

Ismét az eddigi vezetőt, Kathy-Horváth Lajost bízta meg egy évre a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatói feladatainak ellátásával a Fővárosi Közgyűlés. Kathy-Horváth Lajos május elsejétől jövő év április 30-ig havi bruttó 400 ezer forintos illetményért látja el munkáját. A poszt betöltésére a fővárosi önkormányzat pályázatot írt ki. Az előírt határidőre ketten adtak be pályázatot, amelyből csak Kathy-Horváth Lajosé felelt meg a kiírásnak.

Tervpályázat a pesti Duna-part megújítására

A pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására vonatkozó építészeti tervpályázat kiírásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. A tervek szerint a pesti belvárosi Duna-part megújítása révén oldódna a part és a mögöttes városrészek elszigeteltsége, a gyalogos közlekedés mind észak-déli irányban, mind keresztirányban akadálytalanná válna. Megújulna 2,4 kilométeren az útpálya, a járda és a kerékpárút, valamint a zöldfelület.

Mint az előterjesztésben írták, a jövőbeli intézkedések alapja a Fővárosi Közgyűlés által 2013-ban elfogadott, Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója című dokumentum, amely az egyik legfontosabb akcióterületeként a több szempontból is frekventált pesti belvárosi partszakaszt jelölte meg. Rögzítette, hogy kiemelt cél a Duna-parti területek vonzerejének, közlekedési kapcsolatrendszerének és környezeti minőségének javítása, amelyet - többek között - a pesti alsó rakpartok forgalomcsillapítása, a kikötők rendezése, a kerékpáros és gyalogos közlekedés, valamint a városi és elővárosi hajózás fejlesztése révén javasolt elérni.

A 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi időszakra szóló Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program támogatási lehetőséget biztosít az említett célok, a kerékpáros és gyalogos fejlesztések, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterület-megújítási és zöldfelületi fejlesztések megvalósítására. Mindezek alapján javasolt a város ezen kiemelkedő jelentőségű területének fejlesztése, amelyet a pesti belvárosi partszakaszra vonatkozó városépítészeti tervpályázat kiírása alapozhat meg. A feladat összköltsége mintegy 107 millió forint, amely a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására kiírandó tervpályázat lebonyolításán túl építési engedélyezési tervek elkészíttetésének költségeit fedezi. Ezekre 2016 márciusáig szabták meg a határidőt.

Létrejött a Fővárosi Hajléktalanügyi Konzorcium

Döntött a Menhely Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hajléktalan-ellátáshoz kapcsolódó támogatásáról a közgyűlés. A Fővárosi Önkormányzat idei költségvetése szerint a két szervezetnek öt százalékkal kevesebb támogatást nyújt idén: a Menhely Alapítványnak mintegy 182 millió, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületnek mintegy 75 millió forintot biztosít a hajléktalansággal kapcsolatban ellátandó feladatok megvalósításához. A javaslatban írtak ugyanakkor arról, hogy ha az ágazati tartalékok feltárását követően lehetőség lesz rá, akkor a szervezetek számára visszapótolják az elvont támogatás egy részét vagy annak teljes összegét.

Az előterjesztésben emlékeztettek arra, hogy az új hajléktalanügyi stratégia keretében a budapesti hajléktalan-ellátás összehangolt és hatékony működése érdekében a fővárosi önkormányzat – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Menhely Alapítvány szakmai tapasztalataira alapozva, a két szervezet részvételével – konzorciumot hozott létre fővárosi ellátó szervezetek részvételével. A Fővárosi Hajléktalanügyi Konzorcium tevékenysége három fő csoportra bontható: diszpécserszolgálat működtetése, krízisautók és speciális utcai szolgálatok működtetése, továbbá első befogadó szálláshelyek működtetése. A Fővárosi Önkormányzat 2011 novemberében szerződést kötött a két legnagyobb hajléktalanellátó szervezettel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel és a Menhely Alapítvánnyal. Az akkori szerződés szerint 2015. március 31-ig biztosított a feladatellátás pénzügyi fedezete.

Segélyt kaphatnak a rendszeres ellátást kérő hajléktalanok

Új települési támogatásként bevezetik a rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok önkormányzati segélyét – döntött Csárdi Antal LMP-s képviselő javaslatára egyhangúlag a közgyűlés. A javaslat szerint az elmúlt évek tapasztalatai szerint e támogatási formára van a legnagyobb igény, és ezzel lehet legjobban biztosítani a hajléktalanok elérhetőségét.

Az új támogatás annak a hajléktalan személynek állapítható meg, akinek részére rendszeres (munkanélküli, társadalombiztosítása, szociális) ellátás megállapítása van folyamatban, de az ellátást még nem kapta meg. A támogatás legfeljebb 10 hónapra adható, kifizetése havonta történik, összege 11 400 forint.

Csökkentik a Főpolgármesteri Hivatal létszámát

Nyolcvanfős létszámleépítés kezdődik júniusban, a Főpolgármesteri Hivatalban – döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az előzetes számítások szerint a létszámleépítés 2016-ban éves szinten megközelítőleg 330 millió forint kiadáscsökkenést eredményezhet. A hivatali apparátus engedélyezett létszámát a jelenlegi 946-ról 866-ra csökkentik. A létszámleépítés két ütemben történik meg: június elsejével 39 álláshelyet szüntetnek meg, amelyből 33 a megüresedő álláshelyek leadásával, további hat feladat megszűnése miatt adható le. A létszámcsökkentés második szakaszában – október elsejével – további 41 embernek – köztisztviselőknek, ügykezelőknek, fizikai alkalmazottaknak – mondanak fel.

Az elfogadott javaslatban kitértek arra is, hogy a Főpolgármesteri Hivatal „létszámának összesen 80 fővel történő csökkentésén túlmenően további létszámcsökkentés már nem biztosítható úgy, hogy a hivatali apparátus létszáma és összetétele ne veszélyeztesse a Fővárosi Önkormányzatnál maradó feladatellátásból eredő elvárásokat”. Az előterjesztést ismertetve Sárádi Kálmánné főjegyző azt mondta: az álláshelyek megszüntetését a takarékosság és a fővárostól elkerülő feladatok indokolják. Kiemelte, igyekeznek elsősorban a hosszú ideje be nem töltött munkaköröket megszüntetni és minél kevesebb alkalmazottat elbocsátani.

Forrás: Budapest.hu