Megkezdődött a Paks II. projekt építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás, amelynek fontos része a közmeghallgatás, amelyet két hónapon belül 41 településen tartanak – jelentette be Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos 2015. március 17-én, Kalocsán, az első közmeghallgatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón.

A kormánybiztos hangsúlyozta: a Paks II. beruházás „mennyiségileg és minőségileg” egy új szakaszba lépett azzal, hogy a két új blokk építésének engedélyeztetése megkezdődött. Aszódi Attila jelezte, hogy az engedélyeztetési eljárás hazai és nemzetközi szakaszból áll. A nemzetközi szakaszban 30 európai ország kapta meg a környezetvédelmi hatástanulmány dokumentációját, ebből 10 jelezte, hogy részt szeretne venni a környezetvédelmi hatósági eljárásban – tette hozzá.

A kormánybiztos megjegyezte: a hatástanulmány az interneten teljes egészében hozzáférhető. A paksi atomerőmű bővítésének szükségességével kapcsolatban elmondta, hogy évente 42 milliárd kilowattóra villamos energia fogy Magyarországon, amelynek 32 százaléka származott importból tavaly. Ez a harmadik legnagyobb importarány az Európai Unió tagállamai között, amely hosszú távon nem fenntartható - mutatott rá. Probléma az is, hogy a magyar villamos energiát termelő erőművek elhasználódtak – közölte, hozzátéve, hogy 2030-ig több mint 7 ezer megawattnyi termelőkapacitásra van szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy a rendszer egyensúlyban legyen.

Elmondása szerint a két új paksi blokk ennek mintegy harmadát tudná biztosítani, tehát további lehetőségeket is ki kell használni ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket ki lehessen elégíteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2032 és 2037 között a jelenleg működő négy blokk le fog állni és lényegében ezek pótlásáról szól Paks II.

Megjegyezte, hogy minden ország arra törekszik, hogy a villamos energia felhasználását saját forrásból biztosítsa. Minden egyes számla 20 százalékát magyar forrásból kell biztosítani - fűzte hozzá. Aszódi Attila kiemelte, hogy a jövőben „szükség lesz új termelőkapacitásokra, amelyeknek nem egyetlen eleme” a két építendő paksi blokk. A környezetvédelmi szempontok miatt nem szén-dioxid-kibocsátó energiaforrásról kell gondoskodni” – mondta. Hozzátette, hogy számos hazai erőmű a magas gázárak miatt nem tud versenyképes maradni.

A kormánybiztos beszámolt az új blokkok hosszú előkészítésének folyamatáról, amelynek eredményeként 2014 januárjában megállapodás született az orosz féllel, majd március végén a finanszírozási államközi megállapodást is aláírták. Idén január 1-vel elkezdődött az érdemi munka – közölte. Kiemelte azt is, hogy államközi megállapodás rögzíti, hogy a projekt 40 százalékába be tud kapcsolódni a magyar fél. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacon lévő legbiztonságosabb erőművet fogja az orosz fél felépíteni. A magyar fél 11 600 műszaki követelményt fogalmazott meg, amelyet figyelembe kell vennie a tervezőnek – utalt a szigorú követelményekre.

Példaként hozta fel, hogy az új reaktorok egy kettős falú védőrendszerben épülnek fel, amelyeknek minden előfordulható extrém hatásokat kik kell bírniuk, még egy repülőgép becsapódását is. Természetesnek nevezte, hogy a meteorológiai extrémitásoktól meg kell védeni az erőművet, beleértve a földrengéseket is.

Az erőművek hűtését a Duna friss vizével fogják megoldani, de gondoltak a klímaváltozás következtében fellépő hőmérséklet-változásra is. A Duna vízhőmérséklete a visszavezetési ponton 8 fokot fog melegedni – mondta, megjegyezve, hogy 4 fokos vízhőmérséklet esetén maximum 14 fokkal melegítheti fel, míg melegebb időszakban maximum 11 fokkal haladhatja meg a 4 fokot.

Aszódi Attila tájékoztatása szerint az új blokkok építése 2018-ban indul, és 2025-ben vagy 2026-ban tervezik az indításukat. Elmondta, hogy az építkezésnek komoly hatása lesz a régió munkaerőpiacára, mert 7 ezer ember teljes ellátását kell megoldani.

Bálint József, Kalocsa polgármestere hangsúlyozta, hogy támogatják a beruházást, ezért segíteni fognak abban, hogy a lakosok is értsék meg a beruházás szükségességét.

Forrás: MTI