Nemzeti tanúsító védjegyek a falusi turizmusban
Hogyan zajlik a falusi szálláshelyek minősítése? – A „napraforgós” Nemzeti Tanúsító Védjegy és szakosodási rendszer
A magyarországi települések több mint fele ezer fő alatti kistelepülés, ahol a falusi turizmus, a falusi vendéglátás jelenheti az egyik legnagyobb bevételi forrást a helybeliek számára. Ennek ellenére a szállásadók és a jegyzők jelentős része nincsen tisztában azzal, mit jelent a falusi szálláshelyek védjegyrendszere, hogyan zajlik a falusi szálláshelyek minősítése, és milyen kritériumoknak kell megfelelni a „napraforgós” Nemzeti Tanúsító Védjegy megszerzéséhez.
Jelentős változás állt be a különböző szálláshelyek besorolásában, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011-től az illetékes szakmai szervezetekre bízta az egyes szálláshely típusokhoz tartozó védjegyek kiadásának, nyilvántartásának rendszerét, így azóta a falusi szálláshelyek védjegyrendszerét a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) koordinálja.
A falusi szálláshelyek „napraforgós” Nemzeti Tanúsító Védjegye a FATOSZ által több mint tíz éve létrehozott, és működtetett minősítési rendszer alapjaira épülve 2011 óta a minőségi falusi turizmus szimbóluma. A védjegy alapvető célja, hogy – összhangban az egyes szálláshelyek működtetéséről szóló 239/2009. Korm. rendeletben foglaltakkal – garanciát nyújtson a szálláshely szolgáltatás minőségének megfelelő színvonalára. A falusi vendégházak 1-4 napraforgós besorolást nyerhetnek el a külső, belső megjelenés, a felszereltség, a szolgáltatások színvonala, valamint a szállásadó személyes felkészültségének, szakmai képzettségének függvényében.
A minősítő védjegy megszerzésének alapfeltétele, hogy a falusi szállásadónak rendelkezni kell a jegyző által kiadott szálláshely üzemeltetési engedéllyel. Ezután a FATOSZ megyei falusi turizmus szervezetéhez kell benyújtani a kérelmet, amely – egy, a FATOSZ minősítő szaktanácsadói által elvégzett helyszíni szemlét követően – a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő bíráló bizottság elé kerül jóváhagyásra. A sikeres pályázók a „napraforgós” Nemzeti Tanúsító Védjegy mellett egy, a Nemzetgazdasági Miniszter által aláírt oklevelet kapnak, és öt évre szóló védjegyhasználati szerződést kötnek a FATOSZ-szal.
A Nemzeti Tanúsító Védjeggyel rendelkező szolgáltatók felkerülnek a FATOSZ honlapjára (www.fatosz.hu) és a Magyar Turizmus Zrt. által működtetet NETA (Nemzeti Egységes Adatbázis) rendszerbe is. A szolgáltatás minőségét a szálláshelyek alkalmankénti ellenőrzése és a szállásadók számára szervezett továbbképzések garantálják.
Az elmúlt években – az idegenforgalom többi ágához hasonlóan – a falusi turizmusban is felértékelődött a szállásadáshoz kapcsolódó szolgáltatások jelentősége. A vendégeknek ma már nem elég csupán fekhelyet biztosítani, egyre nagyobb az igény a hagyományos értékek és az innovatív megoldások iránt egyaránt. A FATOSZ a kor igényeinek megfelelve alakította ki szakosodási rendszerét, a Nemzeti Tanúsító Védjegy bevezetésével egyidejűleg, melynek keretében 11 féle szakosodási lehetőség közül választhatnak a falusi szállásadók: Ökoporta, Egészségporta, Kerekes székes porta, Gyermekbarát porta, Aktív falusi porta, Lovas porta, Pálinkás porta, Boros porta, Hagyományok portája, Falusi életmód ifjúsági porta, Falusi vendégasztal porta.
A „napraforgós” Nemzeti Tanúsító Védjeggyel kapcsolatos részletes tudnivalók – egyebek mellett – a besorolás kritériumai, a megyei szervezetek elérhetőségei, a minősítés menete, alapkövetelményei és díjtáblázata, a falusi szálláshelyek szakosodása, a védjegyhasználati szerződés, a működési szabályzat, valamint a szükséges formanyomtatványok és a Nemzeti Tanúsító Védjegyet elnyert szálláshelyek listája itt érhető el. A falusi szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentése és annak az adóhatóság által történő nyilvántartásba vétele során alkalmazható ÖVTJ-kódok jegyzéke itt található.
Forrás: FATOSZ