Március elsején több mint háromezer szociális rendelet lépett egyszerre hatályba: minden települési önkormányzatnak rendelkeznie kellett azokról a szociális támogatási formákról, amiket az állam a hatáskörébe utalt. A hvg.hu megnézte Budapesten, milyen különbségek lesznek a kerületek között, és azt találtuk, hogy akár egy utca két oldalán is gyökeresen másra számíthatnak a rászorulók. 

Március elsejével hagyományosan nemcsak a naptári tél ér véget, hanem a téli kilakoltatási moratórium is: ettől a naptól fogva utcára kerülhetnek azok a családok, amelyek nem tudják megfizetni különböző hátralékaikat. Idén ezen a napon léptek életbe a helyi szociális rendeletek is, amiket rohamtempóban kellett megalkotniuk a helyi önkormányzatoknak, miután a 2015-ös költségvetést megalapozó tavaly decemberi törvény (2014. évi XCIX. tv.) négy támogatási fajtát kivezetett a szociális törvényből, és önkormányzati kompetenciába utalta azokat.

Ezek között volt a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás is, amivel pont a rezsi- és lakbérhátralékot felhalmozó családokat támogatták. A probléma országosan körülbelül 2 és fél millió embert érint, ők most lakóhelyüktől függően számíthatnak a támogatások további folyósítására. Budapesten van olyan kerület, ahol bizonyos támogatásokat kifutó rendszerben vezetnek ki 2016-ig. Viszont arra is van példa, hogy tavasztól már a régi igénylőkre is az új rendeleti szabályozás érvényes, így teljesen új feltételekkel és támogatási rendszerrel találkoznak.

A lakhatási segélyezés mellett az egészségügy a másik érintett terület: március 1-től minden önkormányzat maga dönt arról, milyen formában tartja meg – ha megtartja – a méltányossági közgyógyellátást és a méltányossági ápolási díjat. A szociális törvényből kiírt négy támogatási forma helyett helyi szinten megjelent a települési támogatás, illetve rendkívüli települési támogatás, azonban a részletes szabályozásra szabad kezet kaptak az önkormányzatok. Így viszont nem meglepő, hogy jelentősek lettek a különbségek az eltérő feltételekkel és lehetőségekkel rendelkező budapesti kerületek között.

Az iparűzési adóra szabva

Ezzel a törvényi változással párhuzamosan az aktív korúak támogatását önkormányzati szintről járási szintre emelték, azonban minden megkérdezett budapesti önkormányzat arról számolt be, hogy költségvetési szempontból negatív szaldójú változásról van szó. Azaz amennyiben céljuk pusztán az eddigi támogatások szintjének fenntartása, úgy is önerőből kell forrásokat találniuk a kerületeknek.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) februárban újraválasztott elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzatok megnövekedett szociális feladataik ellátáshoz három helyről szerezhetnek forrásokat: adókivetés révén növelhetik bevételeiket, csökkenthetik a nem kötelező feladatokra szánt költségeket, illetve „ésszerűsíthetik” belső gazdálkodásukat, ami munkaerő-elbocsátással járhat.

Az EMMI nyilatkozatai alapján az önkormányzatoknak a beszedett iparűzési adóból kellene fedezniük szociális többletköltségeiket, amennyiben ez az összeg túl alacsonynak ígérkezik, úgy a települések pályázhatnak az államhoz extra forrásért. Gémesi György a hvg.hu-nak azt mondta, a kormány ezen törekvései több szempontból is káros folyamatokat indítanak be:

-        amennyiben az iparűzési adó bevételei szociális kiadások fedezésére fordítódnak, úgy a helyi gazdaság fejlesztésére nem jut elegendő pénz, pedig az iparűzési adó célja pont ez lenne

-        amely önkormányzatok nem jutnak elég forráshoz az iparűzési adóból, azok ugyan pályázhatnak, de körülbelül 1500 településre mindössze 30 milliárdos keret jut, ami egyrészt területi egyenlőtlenségekhez vezet, másrészt a pályázás szabályai is homályosak egyelőre

-        ott kellene helyi különadókat kivetni a szociális kiadások fedezése miatt, ahol egyébként is rossz a szociális helyzet

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke korábban azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy az a 300 milliárd forint körüli összeg, amivel szabadon gazdálkodhatnak az önkormányzatok (lásd: ahol van iparűzési adó-bevétel), már eleve mindössze 300 településen csapódik le javarészt. Az iparűzési adó az önkormányzatok túlélésének kulcsa lesz, ha folytatódik az a tendencia, hogy az állam évről évre kevesebb forrást juttat az önkormányzatoknak. (Gémesi György szerint 2014-hez képest 2015-ben mínusz 25-30 milliárdot juttat az állam az önkormányzatoknak támogatásokra.)

Bár az önkormányzatok adósságainak eltörlése, illetve részbeni átvállalása sok nehéz helyzetbe került települést kihúzott a bajból; de egyszeri intézkedésként nem akadályozza meg azt, hogy újratermelődjenek a lehetőségbeli különbségek is önkormányzatok között, amelyek aztán a helyi szociális rendeletekben is megjelennek.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: hvg.hu