Március 1-től jelentősen átalakult a szociális támogatási rendszer. Megszűnik öt támogatás, és a felelősséget egyértelműen az önkormányzatokra hárítja át a kormány. A Policy Agenda azt vizsgálata meg, hogy mennyire élt az ellenzék azzal a lehetőséggel, hogy képes legyen még a tapolcai-ajkai időközi választás előtt karakteres választ adni egy ilyen jelentős társadalmi kérdésre.

Az áprilisi, Tapolca és Ajka környéki időközi választást is befolyásolhatják az új segélyezési szabályok. Március elsejétől megszűnt öt szociális ellátás, az azokra eddig jogosultaknak a helyi önkormányzathoz kell fordulniuk. A helyi önkormányzat pedig csak a helyi pénzügyi lehetőségek alapján lesz képes támogatást adni.

A Policy Agenda a szociális rendszer átalakításának kérdését megvizsgálta a következő időközi választás szempontjából is. A Tapolcát és Ajkát magában foglaló választókerület rendkívül differenciált települések nagysága és ebből következően demográfiai összetétel alapján. A két közepes méretű városban él a választók több, mint 50 százaléka, míg a többi választó 58 település között oszlik meg.

Az elemző cég megvizsgálta a 60 település idei költségvetését, amelyből az tűnik ki, hogy három településen az állam nem járul majd hozzá az iparűzési adó nagysága miatt a szociális kiadásokhoz. Mindezt úgy, hogy 2014-ben még jelentős mértékben segítette ezeket a településeket. Köztük van a választókerület legnagyobb városa, Ajka is, amely a rendszer átalakítása miatt 31 millió forint költségvetési támogatástól esett el. Azaz ennyivel kevesebb pénzzel gazdálkodhat, amit a szociálisan nehéz helyzetben lévők megsegítésére használhat fel.

A szociális rendszer átalakítása révén a választók 35 százaléka olyan településen él, ahol az állam a szociális segélyezésből kivonult, mivel nem ad a továbbiakban támogatást. Ők az átalakítás abszolút vesztesei. De van olyan település is, ahol ugyan ad segítséget a kormány, de a tavalyihoz képest kisebb mértékben. Még Tapolca esetében is lesz csökkenés, a tervek szerint 3,5 százalékkal kevesebb támogatást kapnak a költségvetéstől a szociális támogatásokra, mint az előző évben.

Nyilvánvalóan ez egy politikai ziccer az ellenzék számára, amelyet egyelőre nem képesek meglovagolni. A Policy Agenda azt is vizsgálta, hogy milyen politikai kezdeményezéseket tett az ellenzék a szociális rendszer átalakításának kérdésében. A Demokratikus Koalíció, az LMP egy közleményt adott ki, amelyben rossznak tartják a változásokat. Az Együtt és a Jobbik honlapján nem található az elmúlt egy hónapban semmilyen megszólalás a kérdésben. Az MSZP ugyan napirend előtti felszólalást és pártelnöki sajtótájékoztatót is tartott a kérdés kapcsán, de az elemzés szerint nem érezhető, hogy ezt a kérdést az elkövetkező hónapok politikai napirendjén akarnák tartani.

A PM Budapesten felhasználta a lehetőséget arra, hogy az általa irányított zuglói önkormányzatban elfogadtatott egy olyan újszerűnek látszó javaslatot, amely minden kerületi lakos számára egyfajta minimumjövedelmet határoz meg. Aki ezt nem éri el, annak a jövedelmét addig a szintig kiegészítik. A párt ezt az alapjövedelemről szóló társadalmi vita elemének tekinti. Ez az egyetlen olyan politikai termék a kérdés kapcsán, amely mobilizálhatná a választókat, ugyanakkor a PM hagyományosan azokban a közegekben gyengébb, ahova az üzeneteiket el kellene juttatniuk.

Összességében nem látszik, hogy az ellenzék valódi alternatívaképzést akarna a szociális rendszer átalakítása kapcsán. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a paksi beruházás titkosítása körüli vita, vagy a külpolitikai kérdések hangsúlyosabbak számukra. Azokon a kistelepüléseken ahol a megélhetési kérdés a mindennapok része (ilyen a tapolcai választókerület jelentős része), minimális annak a lehetősége, hogy a Putyin-találkozó, vagy a transzparencia hiánya érdekelné igazából a választókat - vélik a Policy Agenda elemzői.

Forrás: Policy Agenda - VG Online