Százlakásos passzívházat adtak át 2015. január 27-én a XIII. kerületi Jász utcában. A már 40 százalékban lakott komplexumot mintegy 2,3 milliárd forintból az önkormányzat és a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. építtette. A 41, 48 és 60 négyzetméteres lakások pályázat útján nyerhetők el. A fűtési költség havonta mindössze 2300 forint, a melegvíz előállítása 1000 forint, a bérleti díj pedig négyzetméterenként 1100 forint – írja a Világgazdaság.

Tóth József, a XIII. kerület polgármestere elmondta: a beruházás nem csak Budapesten és Magyarországon, hanem Kelet-Európában is egyedülálló. A három épületrészből álló lakótömb geotermikus energiával működik, és még a szennyvizet is felhasználják hőtermelésre, így egy átlagos épülethez képest 84 százalékkal kisebb az energiafelhasználás.

„Magyarországon jelenleg 20, a darmstadti Passzívház Intézet minősítésével rendelkező passzívház van. Ezen kívül további 100-120 ingatlan felelne meg a követelményeknek, a tanúsítvány megszerzése azonban több ezer euróba kerül” – tudtuk meg Felföldi Imrétől, a Magyar Passzívház Szövetség (MAPASZ) elnökségi tagjától. A szakember elmondta azt is: régiótól függetlenül országszerte épültek passzívházak, de talán valamivel több van a nyugat-dunántúli régióban, például Mosonmagyaróvár és Szombathely környékén.

„Egy passzívház 15, legfeljebb 20 százalékkal kerül többe, mint egy hagyományos energiagazdálkodású ház, működése azonban 80-90 százalékkal kevesebb energiával megoldható. Az építkezés sem hosszabb, nincs szükség különleges anyagokra, csak nagy odafigyelésre, és Magyarországon minden szükséges eszköz, szaktudás elérhető. A passzívházak elterjedésének legnagyobb gátja jelenleg az emberek gondolkodásmódja: sokan inkább a drágább csempét vagy a néhány négyzetméterrel nagyobb alapterületet választják, mint a passzív technológiát, pedig utóbbi összehasonlíthatatlanul jobb élhetőséget és alacsonyabb rezsit biztosít” – tette hozzá.

Ugyanakkor annak ellenére, hogy az építőipar és lakáspiac az elmúlt években jelentősen visszaesett, a lakóházak között a passzívházak és az alacsony energiafelhasználású, illetve megújuló energiát hasznosító épületek aránya évről évre nő. A környezettudatos gondolkodásmód mellett a gazdasági válság tanulságai is egyre több építkezőt terelnek a hosszú távon is hatékony, alacsony energiafelhasználású technológiák felé. Felföldi Imre szerint a kormányzati rezsicsökkentésnek nem volt érdemi hatása erre a piacra, hiszen az árak 10 százalékos mérséklése elenyésző a passzív ház nyújtotta előnyökhöz képest.