Az adósságkonszolidáció utáni időszakban ugyan az új finanszírozási rendszert folyamatosan monitorozni kell, szükség esetén kiigazításra is sor kerülhet, a települések a helyi önkormányzati alrendszer előzetes költségvetési mérlege szerint megközelítőleg 2500 milliárd forint bevétellel gazdálkodhatnak 2015-ben – írta a Napi Gazdaság kérdésére válaszolva a Belügyminisztérium (BM). 

A központi költségvetési támogatásokra vonatkozó fejezet eredeti előirányzata 649,2 milliárd forint. A szektor gazdálkodását a szolidaritás elve biztosítja, azaz az önkormányzatok működőképességét – a feladatalapú finanszírozás mellett is – az eltérő saját bevételi lehetőségek befolyásolják, így a „szegényebb” települések többlethez juthatnak. Az iparűzési adóbevételük (ipa) alapján a korábbinál nagyobb elvonás érinti viszont a „tehetősebb” önkormányzatokat.

Így elképzelhető, hogy az önkormányzatoknak a saját iparűzési adó (ipa) bevételükből kell fedezniük például egyes szociális támogatásokat, ahelyett hogy a közterületek fenntartására, az úthálózat fejlesztésére vagy munkahelyteremtésre költenének. A tárca hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ipa eddig sem kizárólagosan fejlesztési célokat szolgált. „Valóban igaz, hogy a helyi adókról szóló törvény január 1-jétől hatályos módosítása konkrétan előírja, hogy a helyi ipából származó bevétel különösen települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel” – olvasható a minisztérium válaszában.

A központi támogatások mellett még az Európai Uniótól is milliárdokra számíthat a szektor a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban, az ehhez szükséges feltételeket az önkormányzatoknak kell megteremteniük. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor növekedtek az olyan kis összegű fejlesztésekhez, felújításokhoz kapcsolódó költségvetési források, amelyekhez uniós források nem vehetők igénybe.

Így idén 5,4 milliárd forintos keretösszeg szolgálja – egyebek között – a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények kis összegű fejlesztéseit, a belterületi utak, hidak, járdák felújítását, a sportlétesítményekkel kapcsolatos kisebb beruházásokat. A költségvetés egyébként továbbra is a tavalyival azonos összeget, 16,9 milliárd forint támogatást biztosít az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatainak önerő-kiegészítéséhez.

A tárca emlékeztetett, hogy a tavalyi adósságkonszolidáció már megteremtette a kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás feltételeinek egyikét. Az adósságállomány átvállalása négy ütemben történt 1369,1 milliárd forint összegben, összesen 2083 önkormányzatot, illetve társulást érintett. Először a megyei önkormányzatok teljes körű adósságkonszolidációjára került sor (2011), majd az 5000 fő alatti önkormányzatok adósságát vállalták át (2012), őket követte az 5000 fő feletti önkormányzatok részleges adósságkonszolidációja (2013), végül a teljes alrendszer pénzintézeti konszolidációjával zárult a folyamat (2014).

Forrás: Napi Gazdaság Online