Jövő március 15-étől lép életbe a segélyezés új rendszere, amelyben jelentős anyagi teher is hárul majd az önkormányzatokra – írja a Világgazdaság. A TÖOSZ elnöke szerint a kérdés nem oldható meg azokon a településeken sem, ahol van érdemi saját bevétel, de azokon a helyeken, ahol amúgy sincsen saját bevétel, csak a konfliktus további mélyítését eredményezné, ha az állam látványosan kivonulna egyes szociális támogatások mögül.

„Az állam által biztosított támogatási formákon túl a magyar emberek szociális támogatással való ellátása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz” – nyilatkozta a Világgazdaságnak a Belügyminisztérium. A tárca szerint a megújított „szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek”.

A korábbi segélyezési rendszer szétaprózódott volt, nem volt átlátható, hatásköri párhuzamosságok, bonyolult eljárások jellemezték. Úgy vélik, a helyi közösségek rendelkeznek leginkább azzal a tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az új rendszer 2015. március 1-jén lép életbe. Hangsúlyozták, a segélyezés nem szűnik meg, az állam a továbbiakban is támogatja azokat, akik nem képesek munkavégzésre, vagy nem kapnak munkát (még a közfoglalkoztatás keretében sem).

A jövőben egyes támogatásokat a járási hivatalok révén továbbra is az állam nyújtja majd, míg március 15-től egyes ellátások az önkormányzatokhoz kerülnek majd. A települések által biztosított ellátás neve egységesen települési támogatás lesz. Az önkormányzatok kötelezettsége lesz, hogy a képviselő testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

Az állam felelősségi körében, a járási hivatalok által nyújtott ellátások:

– Foglalkoztatást helyettesítő támogatás*
– Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (ez lép a rendszeres szociális segély helyébe)*
– Időskorúak járadéka
– Alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj
– Alanyi és normatív közgyógyellátás
– Hatósági bizonyítvány kiállítása egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra

Önkormányzati felelősségi körben nyújtott ellátások:

– Lakásfenntartási támogatás
– Adósságkezelési szolgáltatás
– Méltányossági ápolási díj
– Méltányossági közgyógyellátás

Települési támogatás nyújtható:
– Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez
– 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személynek
– Gyógyszer-kiadások viseléséhez,
– Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére

*Március 15-től kerül a járási hivatalokhoz

Az önkormányzatoknak saját forrásaikból kell megoldaniuk a támogatásokat, de a belügy szerint a jövőben majd szabadabban adóztathatnak, például települési adót vethetnek ki. Az állam a jövőben csak azoknak a településeknek nyújt majd segítséget a segélyezéshez, amelyek kellő helyi bevételre ennek ellenére sem tudnak szert tenni. Részben ezt szolgálja egy, a szociális feladatokat általánosságban támogató mintegy 30 milliárdos előirányzat, amelyet havi részletekben kapnak meg az önkormányzatok, és amelyet valamennyi szociális feladatukra (például közfoglalkoztatás, szociális étkeztetés, települési támogatások nyújtása) költhetnek. Emellett azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a rászorulók ellátását nem tudják megfelelően biztosítani, „lehetőségük lesz rendkívüli támogatást igényelni” a Belügyminisztériumtól.

A Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) érthetetlennek nevezte a változások kapcsán, hogy a kormányzat nem kezdeményezett semmilyen szakmai egyeztetést. Jelezték, míg a kormányzat az állami hatósági ügyek további körét járási hivatalokhoz telepíti, ez a szociális területen ellentétes módon érvényesül.

„Semmiképpen nem támogatható, hogy a szociális feszültségek és problémák kezelésében az önkormányzatok megfelelő mértékű állami támogatás nélkül maradjanak” – mondta a Világgazdaságnak a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint ez a kérdés nem oldható meg azokon a településeken sem, ahol van érdemi saját bevétel, de azokon a helyeken, ahol amúgy sincsen saját bevétel, csak a konfliktus további mélyítését eredményezné, ha az állam látványosan kivonulna egyes szociális támogatások mögül. Úgy vélte, a változtatás veszélyezteti az önkormányzatok széles körének megfelelő működtetését és ellentétes a feladatalapú finanszírozás rendszerével.

A Policy Agenda szerint idén 132 milliárdot biztosítottak szociális támogatások önkormányzati önrészére, jövőre viszont csak 108 milliárdot, melynek 70 százalékát elviszi a közmunkához kapcsolódó foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Forrás: Világgazdaság