Elönthet a szemét nyolcvanegy magyar települést
Hogyan jutott működőképességének határához a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft.?
A kormány rezsicsökkentési kényszere döntött már be kéményseprő vállalkozást és hulladékkezelő szolgáltatót is, a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) azonban úgy ért el egy év alatt a működőképességének határára, hogy arra a központi árcsökkentés csak részben ad magyarázatot – írja a hvg.hu.
„A legnagyobb baj az – magyarázza Kiss Lajos, a 650 fős Golop polgármestere –, hogy két hete még csak körülbelül 45 ezer forintos tartozásról tudtam, most meg már kétmillió forintot kell valahonnan előteremtenem”. A harmadik ciklusát töltő polgármesterrel a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) 2014. december 5-i közgyűlésén közölték: az általa tudott lakossági tartozáson túl a falunak S.O.S. be kell fizetnie 1 millió 300 ezer 988 forintot a 2014-es évre, és további 459 ezer 472 forintot a 2015-ös év első negyedévére – díjkompenzáció címén.
Valamint további 41 ezer forintot azért, hogy a nem fizető lakosok díjhátralékát az önkormányzat megelőlegezze. „Ennyi pénzt a falu csak „önhikis” állami segítséggel tudna rendezni” – magyarázta Kiss Lajos, amihez azonban csak később juthatnak hozzá, ha egyáltalán. (Önhikis önkormányzat - önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat, amely ezért az államtól igényelhet rendkívüli támogatást.)
A szemétszállítási szolgáltatással, ami portánként hétezer forintba kerül negyedévenként, eddig nem volt gond a faluban. Az tűnt csak fel többeknek, hogy a korábbi, korszerű, teljesen gépesített kukás kocsik helyett az utóbbi időben kicsit rozogább, kézi erővel üríthető szemetes autókkal dolgoznak Golopon, a kukaürítéskor olykor némi hulladék az útra szóródik, ami ott is marad.
Hogy ez a szint továbbra is megmaradhasson, a falu vezetésének terve szerint a tartozást kényszerből majd lecsípik a falufejlesztési projektekre korábban (az önrészhez, és a pályázatok elkészítésére) félretett keretből. Ami Kiss szerint már „olyan soványra fogyott, hogy még egy ilyen helyzet, és nem marad belőle semmi”.
Egy év alatt 230 millió mínusz
A ZHK ugyan csak 2014. január 1. óta működik nonprofit cégként – előtte e jelző kimaradt a megnevezésből, de a tevékenységi kör ugyanez volt -, ám kevesebb, mint egy év is elég volt ahhoz, hogy a cég több mint 230 millió forintnyi kintlévőséggel szembesüljön. Noha a 2012-es hulladéktörvény rendelkezéseinek megfelelően alakították át a korábban is önkormányzati tulajdonú céget, de a 81 település tulajdonában lévő vállalkozást nem csak a profitmegtagadás óta nem veti fel a pénz. Abaújvártól, Bodroghalomtól Hejcén és Kékeden át Sárospatakig és Zsujtáig sok olyan falu, sőt város is van, ahol a lakók számára a negyedévenkénti 6-7 ezer forintos szemétszállítási díj is valóban komoly anyagi megterhelést jelent.
A ZHK felé tartozások közt van ugyan 2-3 éves, görgetett tartozás is, de Hercsik István, a cég ügyvezetője szerint ez csak néhány tízmillió forintra rúg. Ettől lényegesen nagyobb, mintegy 70 milliós tételt jelent a vállalkozás nem üzemi alapon felgyűlt vesztesége. A ZHK éves bevételének közel a tizedét kitevő adósság zöme közvetve a rezsicsökkentés számlájára írható (mivel az önkormányzati tulajdonú ZHK-nál a kormány által előírt díjcsökkentés a működési költség alá vitte a szemétdíjakat – a különbséget pedig a cégtulajdonosoknak, vagyis az önkormányzatoknak kell kipótolniuk). De még ennél is több, 100 millió forintot meghaladó szintre nőtt a lakossági tartozás. Jelenleg több mint 105 ezer lakónak van tartozása a cég felé. A ZHK így összességében úgy görget maga előtt 230 milliós kintlévőséget, hogy az éves bevétele mindössze 700 millió forint.
Mindezt egymás mellé rendezve érthető, hogy a december 5-én tartott céges közgyűlésen a cég ügyvezetője belengette a ZHK bedőlésének lehetőségét. A találkozón részt vevők elmondása szerint Hercsik István az önkormányzatokat mint tulajdonosokat felelősebb magatartásra kérte, és arra, hogy vegyék komolyabban az adósság kérdését, mert az már a további működést veszélyezteti. „Semmi mást nem tettem, minthogy az önkormányzati vezetéseknek hitelesen jeleztem: baj van, és most már lépni kell” – elevenítette fel a történteket a hvg.hu-nak Hercsik. A megjelent 65 települési küldött végül ezzel olyannyira egyet tudott érteni, hogy megszavazták: feladnak a saját önkormányzatuknak egy kemény hangú levelet. Amit a ZHK nevében természetesen Hercsik István írt alá és látott el a céges pecséttel.
A teljes cikk itt olvasható:
http://hvg.hu/gazdasag/20141220_Borotvaelen_tancol_a
_zempleni_hulladekkez?s=hk
Forrás: hvg.hu