A teszt nem kötelező, de gyanús, aki nem tölti ki
Idén már a NAV is válaszolt az ÁSZ által kiküldött, korrupciós kockázattal kapcsolatos kérdéssorra
Korrupciós tesztet végzett – évről évre visszatérő módszerrel – az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az eredményeket december első hetében publikálták. Pulay Gyula, a szervezet felügyeleti vezetője, a program koordinátora 2014. december 11-én a Kossuth Rádió a 180 perc című műsorában elmondta, a közszféra több mint tízezer intézményéből hatezer fölött van azok száma, amelyeknek kiküldik kérdőívüket, a válaszolók száma pedig idén meghaladta a másfél ezret.
Domokos László, az ÁSZ elnöke, még december 2-án azt mondta, a beérkezett válaszok alapján a számvevőszék megállapította, hogy a kérdőívet kitöltő intézmények esetében a korrupciós kockázatok kismértékben csökkentek, a kontrollok szintje pedig ezzel egyidejűleg emelkedett.
Az adatszolgáltatás önkéntes, a cél egyfajta korrupcióellenes kultúra kialakítása. Igaz, az, aki nem válaszol, kissé gyanús, ezért ellenőrzésekkor utóbbi intézményeket az ÁSZ jobban vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy náluk a teljes kérdőívet végigveszik, de már tanúsítványok formájában – mondta.
A negyedik éve kiküldött kérdéssor kapcsán Pulay Gyula arról is beszélt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három alkalommal nem válaszolt, de idén már igen – talán, mert ők is belátták, legjobb, ha szembesülnek saját korrupciós kockázataikkal – fogalmazott.
Pulay Gyula a korrupcióról azt mondta, az olyan, mint a filmbéli Columbo felügyelő felesége, akiről mindenki beszélt, de senki nem tudja pontosan leírni. Ezzel azt fejezik ki tréfásan, hogy a korrupciónak nincs egészen objektív mérőszáma – tette hozzá.
A szakember szerint éppen ezért nem magát a korrupciót, hanem annak kockázatait mérték föl. Az előfordulás valószínűsége összefügg adott költségvetési intézmény működésének összetettségével, illetve azzal, mennyi pénz fölött rendelkezik, és mennyi hatáskört gyakorol. Veszélyt növelő tényező az átszervezés vagy a túl bonyolult jogszabályi környezet is – tette hozzá.
Az is előfordul, hogy a döntéshozóban nem is tudatosodik, hogy korrupcióveszélyes helyzetben van. Például egy kis önkormányzat hirtelen nagyobb európai uniós támogatást kap, és nem gondol arra, hogy a külső szakértőkön keresztül korrupciós kockázatot von magára – fogalmazott Pulay Gyula.
Az ÁSZ felmérése – amely a közszférát vizsgálja –, azt mutatja, hogy a működéssel összefüggő veszélyeztetettség a területi igazgatási, a kormányzati szerveknél, a helyi önkormányzatoknál a legnagyobb, hiszen ezek rendelkeznek a legtöbb erőforrással. A korrupció veszélyét növelő tényezők viszonylag magasak a felsőoktatásban és az egészségügyben is, amely területeken elég sok az új fejlesztés.
Forrás: Kossuth Rádió - Hirado.hu