Hol tűzzenek ki települési nemzetiségi választást?
Az NVB elnöke szerint nem a népszámlálás adataitól kellene függővé tenni a voksolások megtartását
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke szerint indokolt lenne, hogy ne a népszámlálás adataihoz kössék, mely településeken tartható nemzetiségi választás. Patyi András a parlament honlapján 2014. december 1-jén közzétett, a nemzetiségi választás tapasztalatairól szóló beszámolójában összegezte a választási bizottság tapasztalatait és – a kitűzött és megtartott nemzetiségi önkormányzati választások alapján – jogszabály-módosításra tett javaslatot.
A testület elnöke felidézte: a jelenlegi szabályozás szerint a települési nemzetiségi önkormányzati választást akkor kell kitűzni, ha a településen élő nemzetiségiek száma a legutolsó népszámlás elérte a huszonötöt.
A népszámlálási adatok alapulvétele egybeesik az általánosan követett európai gyakorlattal – jegyezte meg Patyi András. Hozzátette: ugyanakkor a választási szervek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az adott településen élő nemzetiségiek száma a 2011. évi népszámlálási adatok és a 2014-ben benyújtott nemzetiségi regisztrációs kérelmek alapján jelentős eltérést mutat.
Mint írta, 50 olyan település volt, ahol a regisztráció alapján legalább 25-en szerepeltek egy adott nemzetiség névjegyzékében, azonban a népszámlálási adatok alapján nem tűzhették ki a települési nemzetiségi képviselő-választást. Ezzel szemben 569, a bizottság által kitűzött települési választást azért nem tudtak megtartani, mert nem volt a megválasztható képviselők száma szerinti (három vagy négy) jelölt.
Mindezek alapján megfontolandó egy az alaptörvénnyel összeegyeztethető olyan megoldás, amely más feltételhez köti a települési nemzetiségi választás kitűzését – írta beszámolójában Patyi András.
Megjegyezte, a nemzetiségi önkormányzat létrehozásának igénye felmérhető például az adott településen regisztrált nemzetiségi választópolgárként nyilvántartottak számának alapulvételével.
Forrás: MTI