Elkészült az Otthontérkép legújabb, a hazai népesség változását települési szinten is bemutató térképszelvénye. Az egyedi interaktív alkalmazás segítségével bárki megvizsgálhatja, hogy a megyéjének, kistérségének, avagy településének hogyan alakult a népességszáma az utolsó két népszámlálás hivatalos statisztikái alapján. 

A most megjelent új térképszelvény csak az első, ám annál nagyobb lépése egy széleskörű demográfiai és szociológiai adatbázis felépítésének, mely mind a lakáskeresők minél szélesebb tájékoztatását segíti. Lássuk a legnagyobb veszteseket és a legnagyobb nyerteseket.

A legújabb, a népesség változását bemutató térkép kiválóan alkalmas arra, hogy könnyen átlátható vizuális eszközökkel és interaktív módon mutassa be azt, amit eddig csak adathalmazokban, vagy egy-egy statikus térképen láthattunk, vagyis hogy a megyéinkben, kistérségeinkben, és a településeinken pontosan hogyan alakult a népesség változása a legutóbbi két népszámlálás között.

Fogyó főváros, hízó agglomeráció

Röviden összefoglalva Pest megye mindent vitt, Győr-Moson-Sopron túlélt, az ország többi részének azonban igen komoly, 3-10 százalék közötti veszteséget kellett elkönyvelnie 2001 és 2011 között. Budapest népessége több mint 2,7 százalékkal, vagyis mintegy 50 ezer lakossal csökkent. 

Egyes területek lakosságszám változásában – akár pozitív, akár negatív – elsősorban két tényező játszik kulcsfontosságú szerepet; a természetes szaporodás (ami leginkább fogyást jelent Magyarországon), illetve a migrációs folyamatok. A természetes szaporodás többnyire egységesen érint negatívan minden hazai térséget – leszámítva egy-egy kivételesen fiatalos települést –, az országon belüli migráció azonban már közel sem ennyire kiegyenlített. 

Belső migráció 

Amikor Magyarországot egészében vizsgáljuk, akkor azonnal feltűnik, hogy 2001 és 2011 között megyei szinten kizárólag Pest és Győr-Moson-Sopron tudott növekedni lakosságszámban. Míg Pest megye mintegy 12 százalékos lakosságnövekedést (közel 134 ezer fő) regisztrálhatott, köszönhetően első sorban a Budapestről az agglomerációs településekre kiköltözőknek, illetve az ország különböző részeiből a főváros felé való áramlásnak, addig az ország egyéb részein, és Budapesten is csökkent a létszám. A legnagyobb lakosságszám-növekedést mutató települések – például Veresegyház (56 százalék), Szigethalom (39 százalék) és Dunakeszi (37,7 százalék) – mindegyike az agglomerációban található.

„Bár nagy lélegzetvételű statisztika még nem készült a népszámlálás óta eltelt időről, egyes kutatások szerint a Budapestről való kiköltözés nemcsak hogy megállt, de meg is fordult, így a főváros egy ideje újra pozitív migrációs eredményekkel büszkélkedhet, ami kiemelten fontos például a lakáspiac számára. Mindemellett az egyik legstabilabb gazdasági mutatókkal rendelkező megyénk Győr-Moson-Sopron 2 százalékos lakosságnövekedésével, ha nem is robbantott, de kiemelkedőt teljesített országos összehasonlításban. Az okok elsősorban a munkahelyek számában, illetve az osztrák határ közelségében keresendők” – teszi hozzá a frissen megjelent térképszelvényük adataihoz Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője. 

Néptelenedő megyék és városok

A legnagyobb népességszám csökkenést magasan Békés megyének (közel -10 százalék) kellett elszenvednie, de szorosan követik Nógrád (-8 százalék), Borsod (-8 százalék), és Tolna (-8 százalék) megyék. Az okokat persze hosszasan lehetne sorolni, de talán mindenkinek egyértelmű, hogy a jobb munkalehetőségek és életkörülmények reményében (elsősorban Budapesten és környékén, vagy külföldön) hagyták el ezeket a megyéket. 

A legnagyobb lakosságszám-csökkenéssel sújtott városok – többek között Sátoraljaújhely (-13,7 százalék), Salgótarján (-12,4 százalék), Dunaújváros és Tapolca (-12,3 százalék), illetve Sárospatak (11,6 százalék) – nagy része is ezeken a területeken található.

Mi történt Budapesten? 

A főváros legnagyobb nyertesei közé tartozik, a szinte már az agglomeráció részeként is értelmezhető, XVII. kerület, a több mint 5 százalékos lakosságszám-növekedéssel, valamint az új építésű lakásállomány egy jelentős részét felvonultató XIII. (4 százalékos növekedés) és XIV. kerület (2,8 százalékos növekedés).

A vesztesek között a belvárosi kerületeket találjuk. A VI. és V. kerületben 13 százalékkal, a VII. kerületben pedig 12,5 százalékkal csökkent a lakosság a legutóbbi két népszámlálás között. A visszaköltözés azonban ma már nem csak álom, hanem tény, így a 2021-es adatok alapján talán már pont ellenkező számokat tapasztalhatunk a gyors ütemben fogyó belső kerületek lakosságszámában. 

De mindez csak a jéghegy csúcsa. Saját települése, kerülete pontos adataira mindenki rákereshet az Otthontérképen.

Forrás: Portfolio.hu