A Régiók Bizottsága (CoR) EDUC (oktatás, ifjúság, kultúra, sport és kutatás) szakbizottságának 2014. november 21-i ülésén, Brüsszelben elfogadták Dr. Gémesi György előadóként (rapporteur) kidolgozott „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című CoR vélemény-tervezetét. Az EDUC ülésen Gémesi György kiemelte: minden kormányzási szintnek – helyitől egészen az európai szintig –, a szereplők aktív bevonásával együtt fontos szerepe van az európai kulturális örökség védelmében és támogatásában.

Gémesi György beszédében elmondta: a kulturális örökségnek még mindig alulértékelt szerepe van, különösen a gazdasági válság hatásait tekintve egyre kevesebb állami támogatás jut kulturális örökségi célokra. Ezért üdvözlendő az Európai Bizottság az állami támogatások szabályozásának korszerűsítése keretében az általános csoportmentességi rendelet hatályának kiterjesztése a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásokra.

Az európai kulturális menetrend keretében megvalósuló nyitott koordinációs módszer keretében fontosnak tartjuk, hogy a tagállamok képviselői rendszeresen egyeztessenek a helyi és regionális szereplőkkel annak érdekében, hogy a kérdések minél megbízhatóbb módon felmerüljenek valamint hogy a helyi és regionális szintű szakértelem, tudás, tapasztalat, a kreatív és innovatív javaslatok a kulcsterületeken elért eredményekről és a jó gyakorlatok terjesztése által megjelenhessenek.

A kulturális örökség megőrzésére és fenntarthatóságára sok jó gyakorlat valósul meg hazai, valamint határon átnyúló és transznacionális együttműködések keretében a szellemi kulturális erőforrásokra alapozott stratégia kialakításával, emellett a kulturális örökség mozgatóerőt jelenthet az inkluzív helyi és regionális fejlesztések tervezéséhez. A versenyképesség fontos kérdése, hogy milyen minőségű szellemi tőkét tud a társadalom előállítani a gazdasági ágazatokban, ehhez fontos, hogy a társadalom, a helyi és regionális önkormányzatok, vállalkozások, civilek és a kulturális intézmények nyitottak legyenek az innovatív megoldások elfogadására és alkalmazására.

Fontosnak tartom az épületek örökségalapú fejlesztéseinek kiaknázását, amely a település-rehabilitáció során új funkciókat adhat az örökségi helyszíneknek és a kis-és középvállalkozások bevonásával hozzájárulhat a foglalkoztatottsághoz és munkahelyteremtéshez. A lakossághoz legközelebb állóként a helyi és regionális önkormányzatoknak felelős szerepe van az épített és természeti környezet megóvására irányuló felelősség kialakításában, az emberek gondolkodásának pozitív megváltoztatásában és a lakosság ez irányú aktivizálásában.

Az információs társadalommal összefüggésben a kulturális örökség átfogó megközelítése és szerepének újragondolása során figyelemmel kell lenni a széleskörű közönség elérésének lehetővé tételére a technológia előnyeinek kihasználásával és a kommunikáció új eszközeinek alkalmazásával, ami előmozdítja a közösségépítést, a tudásmegosztást és gyarapítást, a művelődést, a tanulást és kutatást.

A kulturális javakat és szolgáltatásokat mindenki számára elérhetővé szükséges tenni. Az esélyteremtő programok akkor lehetnek sikeresek, ha az érintettek bevonásával, részvételével jönnek létre a kompetenciákhoz való hozzáférés lehetőségének szélesítésével.

Fontosnak tartjuk, hogy a fiatal generáció megismerje saját települése tárgyi és szellemi örökségét, megértse a védelméhez fűződő érdekeket és részt vállalhasson a kulturális javak népszerűsítésében. Az ismeretek birtokában alakulhatnak ki partnerségek a kulturális örökség fenntartható hasznosításához és a tudatos környezethasználathoz. Javaslatként fogalmazódik meg, hogy az Európa Örökség Napok keretében, a tematikus hét tartalmi elemeiben szerepeljenek olyan témák, amelyek kulturális téren összekötik hálózatban az önkormányzati tevékenységeket.

Kiemelendő a települések közötti és határon átnyúló testvérvárosi együttműködések jelentős szerepe a polgárok aktív részvételének bevonásával a helyi és regionális kulturális örökség és sokszínűség interaktív, élményközpontú módon történő kölcsönös megismerésében és megfontolásra javasoljuk a települési kapcsolatokon, együttműködéseken keresztül megvalósult kulturális örökségvédelem legjobb gyakorlatának díjazását, erősítve ezzel is az európai uniós identitást.

Kiemelendő a vidéki települési és városi szinten a kulturális örökség területén a tematikus együttműködések kialakítása és működése, az érintett szereplők aktív részvételének előmozdítása a döntéshozatalban, amely a hatékony részvételi kormányzást segíti. Ehhez jelentős értékkel bír a többszintű kormányzás, amelynek alkalmazása segítséget nyújt többek között a kulturális örökségpolitika bevált gyakorlatainak megosztásban, a részvételi demokrácia továbbfejlesztésében, az egymástól tanulásban, a partnerség és párbeszéd új formáinak kialakulásában, a kulturális örökséghez kapcsolódó ágazati szakpolitikák hatékonyságának és összhangjának megteremtésében.

A kultúra és kulturális örökség jelentőségének újraértékelése hosszú távú folyamat, amely a társadalom minden szereplőjét érinti. A szemléletváltozást akkor érhetjük el sikeresen, ha abban a népesség minél nagyobb részét érdekeltté tesszük például a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével, a közösségfejlesztéssel, a társadalmi részvétel lehetőségeinek erősítésével, az újra való nyitottság megteremtésével, innovációs készségek és a kulturális értékek létrehozásához, megismeréséhez és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztésével. Közös feladat, hogy minden szereplő bevonásával lehetővé tegyük a versenyképes tudás és műveltség megszerzését, amely szükséges az EU előtt álló kihívások sikeres megválaszolásához.

Forrás: moszlap.hu