A pálinkafőzéshez hasonlóan újabb adót szedhetnek be jövő évtől az önkormányzatok, mégpedig a termőföldtulajdon után. Ez egyféle vagyonadó lenne, de sem mértékét, sem beszedésének mikéntjét nem szabályozza még törvény, vagy rendelet. Egy felmerült ötlet szerint egy átlagos családi gazdaságnak, amely 75 hektáron gazdálkodik évente akár 375 ezer forintjába is kerülhet évente. Egy közepes nagyüzem 1000 hektár után már évi 5 millió forintot fizetne be – írja a Szabad Föld.

A napokban bújt elő a szellem a palackból: amelyik önkormányzat úgy dönt, akár a környezetében lévő termőföldek után is kivethetne egyfajta vagyonadót. Márpedig a legtöbb településnek igencsak szűkös a büdzséje, miután az utóbbi években a kormányzat egyre másra lefaragja juttatásaikat, mondván egy sor feladatot visszavett az önkormányzatoktól, s nem mellékesen több lépcsőben átvette azok tetemes adósságait is.

Nos, a települések egy része így forráshiányossá vált, s éppen ezért válik életszerűvé, hogy sokan bevezetik azt az új adót, melyről a minap Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy a településeknek nincs nagyon más eszköze, csak az említett adónem bevezetése.

Az elnök felvetése szerint a 20 hektárnál nagyobb birtokokat adóztatnák, mégpedig hektáronként 5 ezer forinttal évente. Ez nem kis összeg: azok, akik mondjuk 1000 hektáron gazdálkodnak, már 5 millió forintot lennének kifizetni évente – eddigi átlagos nyereségük 20-41 százalékát! –, de egy átlagos családi gazdaság, mely ma 75 hektárt művel 375 ezer forint sarcra számíthat.

Minderre a 2015. évi adótörvény-javaslat tesz lehetőséget, melyben olvasható, hogy az önkormányzatok ezentúl minden olyan adót kivethetnének, amelyet nem tiltanak jogszabályok. A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg a kormány. Földadó egyébként nem újdonság: az erről szóló 1991-es törvényt 2012-ben helyezték hatályon kívül, míg a helyi adókról szóló jogszabály csak a belterületi földekről szól.

A nagyüzemeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) megdöbbenéssel értesült a tervről. Szerintük az adó bevezetése tovább rontaná a mezőgazdaság teljesítményét, az egyébként is sok problémával küzdő vidék népességmegtartó képességét. A közel 1,5 millió földtulajdonost az elmúlt időszakban számos kormányzati intézkedés sújtotta. A földforgalmi törvény megnehezíti, sőt, egyes esetekben ellehetetleníti a tulajdonukkal való szabad rendelkezési jogot, mivel nem adhatják el, nem adhatják bérbe a földjüket annak, akinek akarják.

Ez ma már látható módon csökkentette a földárakat, megnehezítette, sőt, egyes esetekben ellehetetlenítette a földek eladását. A kormány azon döntése, amely az 1200 hektár felett gazdálkodók esetén elvonta az EU-s támogatásokat pedig azzal a következménnyel jár, hogy a bérleti díjak csökkenni fognak.

A MOSZ közleménye szerint a földadó egy újabb sarc, amivel az egyébként is nehéz helyzetbe hozott földtulajdonosokat terhelnék tovább. E mellett a tervezett adó több szempontból is diszkriminatív. Nem terhelheti ugyanis azokat, akik saját földjükön őstermelőként, vállalkozóként gazdálkodnak, terheli viszont azt a sok százezer embert, aki kárpótlással, szövetkezeti vagyonnevesítéssel szerezte földtulajdonát. Ugyancsak nem vonatkozhat ez az adó az állam tulajdonában lévő földekre, pedig köztudott, hogy ezeknek bérleti díja nem éri el a piaci díjak felét sem.

További nagyon súlyos problémát jelent, hogy a benyújtott adótörvény-tervezet semmilyen szabályt nem tartalmaz arra nézve, hogy mennyi lehet az adó mértéke, nincs felső határa, azaz akár a bérleti díjat meghaladó adómérték is kivethető. Továbbá az is kérdéses, hogy mely települések lesznek kénytelenek élni ezzel a bevételei lehetőséggel. Nyilvánvaló, hogy minél hátrányosabb helyzetű a település, annál inkább rákényszerül az adó kivetésére.

A MOSZ kezdeményezi, hogy a kormány soron kívül hozzon olyan intézkedést, amely a termőföldet kiveszi a települési adó hatálya alól. A kisebb gazdálkodókat összefogó, a Fidesz-KDNP-vel szövetséges Magosz lapzártáig nem szólalt meg az ügyben.

Forrás: Szabad Föld