Az energiahatékonyság fokozása, illetve a megújuló energia minél szélesebb körű, nagyobb mértékű felhasználása környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontjából is a jövő egyik kulcskérdése, így az önkormányzatok számára is egyre fontosabb feladat. Hogy milyen lehetőségei kínálkoznak jelenleg erre egy településnek, arról Dr. Fábián Zsolttal, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) főtitkárával beszélgetünk.

- Az önkormányzatok és az ezeken keresztül a lakossági energiafelhasználás az ország összes energiafelhasználásának mintegy felét teszi ki, tehát egyáltalán nem mellékes mennyire energiahatékonyan működik a rendszer. Mekkora mozgástere van egy önkormányzatnak a helyi energiapolitika kialakításában?

- A települési energiagazdálkodás elsősorban fogyasztói jellegű, ami alapvetően a lakosság és az önkormányzati intézmények általi fogyasztást, illetve a helyi közlekedéshez, közvilágításhoz szükséges energia felhasználását jelenti. Az energiafelhasználás tekintetében a villamos és a fűtési célú energia iránti igény a meghatározó. A helyi közlekedéshez szükséges energiahordozók – gáz, gázolaj, benzin, villamos energia – biztosításának költsége elsősorban a nagyvárosoknál jelentős tétel. Mivel a hazai energiaellátó rendszer meglehetősen centralizált, az önkormányzatoknak nem mindig és nem mindenben van választási lehetősége. A villamos energia esetében például az országos hálózaton kívül gyakorlatilag nincs ellátási alternatíva. A földgázellátás monopolhelyzete nem teljes körű, hiszen – főleg a kistelepüléseken – a biomassza alternatívát jelent, de a választás a magas beruházási költségek miatt nem tetszés szerinti. A nagyobb városokban, a lakótelepeken, illetve a mintegy 650 ezer távfűtött lakás és egyéb intézmény esetében szintén nincsen alternatíva.

- Egy decentralizált ellátórendszer jobban kedvezne egy költséghatékonyabb, környezetkímélőbb, fenntarthatóbb településüzemeltetés megvalósításához?

- A centralizációnak is vannak előnyei, különösen az energia és költséghatékonyság tekintetében. Vannak azonban hátrányai is, például az üzembiztonság és a hálózati veszteségek, a magas beruházási költség, hosszú megtérülési idő, a fogyasztó monopol helyzetből adódó kiszolgáltatottsága és a természeti viszonyokba való jelentős beavatkozás miatt. De ugyanígy vannak érvek és ellenérvek a decentralizált rendszerre vonatkozóan is: a pozitívumok közé tartozik a helyi viszonyokhoz illeszkedő fogyasztás-termelés, a csökkenő elosztó hálózati veszteség, az egyszerűbb és olcsóbb üzemeltetés, a nagyobb hatásfok, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetősége és az ezekhez kpacsolódó munkahelyteremtés, viszont negatívum a nehezebb központi tervezhetőség, tartalék biztosításának problémája vagy a magasabb fajlagos beruházási költség. Mindezek alapján a centralizált rendszert megtartva, kisebb, helyi részben vagy teljesen önellátó rendszerek megteremtésében látom a megoldást.

- A decentralizált, helyi rendszerek előnyei között említette a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségét is, ami egybevág a Nemzeti Energiastratégiában kifejtett energiapolitikai célkitűzésekkel. Melyek azok a megújuló energiaforrások, amelyekkel leginkább érdemes számolni hazánkban?

- Az Energiastratégia különös fontosságot tulajdonít a termálvíz energetikai célú hasznosításának, ami jelentősen javítja a távhő versenyképességét. Ma Magyarországon működő mintegy kilencven távfűtő mű közül öt – Nagyatád, Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes és Szarvas távfűtőműve –alkalmaz részben termál energiát a fűtés biztosítására. A távfűtés díja ezeknél mintegy 30 százalékkal alacsonyabb, mint amit átlagosan a gázfűtésű, többségében gázmotort is alkalmazó műveknél. Egyre több településen áttérnek a biomasszával való energiatermelésre is, az elmúlt évek kazánprogramjai keretében sok településen vegyes (fa, apríték, pellet, szalma) tüzelésű kazánokra cserélték a korábbi gázüzemű fűtőberendezéséket. Mindemellett a napenergia és a hőszivattyú alkalmazását említeném, különösen kisebb települések, különálló intézmények energiaellátásának biztosítására. Hernádon például hőszivattyúval oldották meg az iskola fűtését. Hozzá kel tennem azonban, hogy ezek a lehetőségek csak az épületek energia hatékony felújítása – pótlólagos hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtési és világítási rendszerek korszerűsítése – esetén járnak eredménnyel.

- Az uniós elvárások szerint 2020-ig 13 százalékot kellene elérnie hazánkban a megújuló energia felhasználásának. Mit gondol, megfelelő ütemben közeledünk ehhez a szinthez?

- A megújuló energiaforrások szélesebb körű elterjedését számos tényező hátráltatja, többek között a beruházás magas költségei, a lassú megtérülés, a finanszírozási igény, a hitelkorlát, a pályázati rendszer ellentmondásai, a pályázatokhoz szükséges önrész biztosításának nehézségei, a hosszú távú jogi szabályozás hiánya, a kiszámíthatatlan jövő, a fenntarthatóság bizonytalansága. A termálenergia esetében például a magas bekerülési költségek és a lelőhely bizonytalansága mellett az indokolatlanul hosszú engedélyezési eljárás, a mélyfúrás koncesszió kötelessé tétele okoz komoly gondokat, míg  a napelemeknél az a probléma, hogy míg a beruházás költségét a pályázati rendszer jelentősen támogatja, a fenntarthatóságot nem segíti elő az áram magas ára és az értékesítésének a bizonytalansága. Mindemellett súlyos problémának érzem, hogy a települések túlnyomó többsége nem rendelkezik energetikai stratégiával, az energiafelhasználás csökkentésére irányuló elképzelésekkel, de jelentős részben az épületeik energetikai tulajdonságát, és az energia felhasználó eszközök minőségét, állapotát sem ismerik kellő mélységben. Mindemellett még a néhány ezer lakosú települések sem rendelkeznek ahhoz forrásokkal, hogy jól képzett energetikusokat foglalkoztassanak. A válság nyomán számos energia-tanácsadó cég kereste meg az önkormányzatokat, de a tapasztalatok szerint a munkavégzés nem feltétlenül szolgálta az önkormányzatok érdekeit, s nem felelt meg az energiahatékonyság növelésével kapcsolatos várakozásoknak sem.

- A megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatban említette a munkahelyteremtés, az önfenntartás és az öngondoskodás is szóba került. Milyen gyakorlati példával tudná szemléltetni mindennek a megvalósulását?

- A súlyos munkanélküliségi problémákkal küszködő magyar vidék helyzetének javításához a foglalkoztatás növelésén, a munkahely teremtésen keresztül vezet az út. Ez pedig automatikusan vezet az önfenntartó képesség javulásához. A közfoglalkoztatás ebben a folyamatban fontos szerepet játszik, hiszen egyrészt segíti az embereket a munka világához visszatérni, elősegíti az öngondoskodást, másrészt segítséget nyújt az önkormányzatoknak feladataik ellátásában. A közfoglalkoztatás keretében különösen nagy lehetősége van az önkormányzatoknak a helyi igények helyben történő kielégítésére, az élelmiszer termelésben, a tüzelőanyag ellátásban, a környezet rendben tartásában és a közterületek fenntartásában. Számos települést lehetne említeni, például  Rozsályt, Pusztaföldvárt, Tiszatenyőt vagy Hernádszentandrást.

- Az elhangzottak fényében milyen következtetések vonhatók le, milyen irányba kellene elindulniuk az önkormányzatoknak?

- Az önkormányzati szféra a fogyasztásban jelentős részt képvisel, a termelésben és a fogyasztás befolyásolásában szűk a mozgástere. A települések számára korlátozottak a lehetőségek a szélenergia, a biogáz, a hosszú távú hulladék hasznosítására, a biomassza hasznosítása elsősorban a kissebb falvak részére alternatíva, a termál és a napenergia hasznosítása viszont kedvező perspektívát nyújt. A megújuló energia alkalmazásának visszásságait érdemes összekapcsolni az energiahatékonyság növelését hátráltató problémákkal, hiszen a megújuló energia alkalmazása önmagában nem hoz megfelelő eredmény, ha az objektumot előzőleg energetikailag nem hozzuk rendbe. A fejlesztés fő feladatai közé tartozik tehát az energiahatékonyság növelése, a termál energia hasznosításának elősegítése, a távfűtés fejlesztése, a napelemek és a hőszivattyús rendszerek alkalmazása, a biomassza hasznosítása, összefüggésben az önellátással és a munkahely-teremtéssel. Mindemellett szükség lenne egy önkormányzati energetikusi hálózat, illetve egy energetikai tanácsadó iroda létrehozása, működtetése. E célok elérése érdekében természetesen az államnak is megvan a tennivalója, elsősorban a pályázati rendszer, az adó és szabályozási rendszer átalakítása, a munkahely teremtés ösztönzése és a decentralizáció elősegítése.

Magyar Polgármester Online