Négyötödös többséghez kötötte a Fővárosi Közgyűlés feloszlatását és jelentősen erősítette a főpolgármesteri vétójogot 2014. november 18-án az Országgyűlés. Az erről szóló, 126 igen szavazattal, 31 nem ellenében elfogadott jogszabály szerint Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhet ismételt eljárást, személyi és intézményi kérdésekről pedig csak a főpolgármester javaslatára dönthet a Fővárosi Közgyűlés.

A megerősített vétójogot kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy így jobban érvényesülhet az az elv, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges. Az ismételt tárgyalás során hozott döntést akkor lehet végrehajtani, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.

Döntöttek a képviselők arról is, hogy az önkormányzati képviselők, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai nem lehetnek kormánytisztviselők olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik. Emellett nem lehetnek ugyanazon önkormányzati hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselői, alkalmazottjai. A 3000 lakosúnál nagyobb települések társadalmi megbízatású polgármestereire – a kisebb települések polgármestereihez hasonlóan – az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.

Újdonság az is, hogy az eddig a választástól számított 15 napos határidő helyett a választás jogerős végeredményéhez kötik az önkormányzati képviselő-testület alakuló ülésének megtartását. Emellett az önkormányzati választási törvénybe beiktatták azt az egyértelműsítő rendelkezést, hogy a Fővárosi Közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell kiírni az összes kerületi polgármesteri tisztségre.

Az elfogadott törvény értelmében – bár ezt a pontot a bizottsági tárgyalási szakaszban törölték az eredeti javaslatból – megyei önkormányzat székhelye csak megyeszékhelyen lehet.

Forrás: MTI