Még az előtt elhagyja a 285 ezer Pest megyei lakost kiszolgáló önkormányzati hulladékkezelő céget ügyvezetője, hogy az állam jövőre átvenné a csőd felé tartó társaságot. Gyenes Szilárd azt mondja, a rezsicsökkentés és az új szabályozás tette be a kaput a Zöld Híd Régió Kft.-nek – írja a VS.hu.

Nem indult egyszerűen a Zöld Híd nevű, Pest megye északkeleti részét ellátó hulladékkezelő projekt. Az érintett települések kilenc helyi népszavazáson utasították el a javasolt fejlesztési helyszíneket, volt tojásdobálás lakossági fórumon, az EU egy időre a támogatást is visszavonta, és az ellenzők oldalán vonult fel Illés Zoltán is, aki 2010-től a kormány környezetvédelmi államtitkára volt.

Akkoriban sokan temették a programot. Mára viszont az Európai Unió támogatásával 7 milliárd forintból a Gödöllő határában lévő Ökörtelek-völgyben és Nógrádmarcalban két hulladékkezelő központot alakítottak ki, jelenleg szelektív gyűjtésben saját elmondásuk szerint az országos átlag háromszorosát teljesítő, közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszerként működnek.

De ebben a formában már nem sokáig. A cég – hivatalos nevén a Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (ZH) – a csőd szélén, Gyenes Szilárd projektvezető pedig november 20-án megválik az ügyvezetői széktől, és Gödöllő alpolgármestereként folytatja. Ő 2010-es indulása óta vezette a társaságot, melynek a tulajdonosa egy 106 Pest és Nógrád megyei településből álló önkormányzati társulás.

Mínusz 217 millió

A 285 ezer embert ellátó ZH-nál úgy látják, a program az inflációkövető díjemelésekkel ma is fenntartható lenne, ha a kormány a hulladékgazdálkodási szolgáltatókra nem vet ki új díjakat, és nem csökkenti a rezsit. A bevételek döntő többsége ugyanis a lakossági díjakból, a szelektív gyűjtés anyagértékesítési és támogatási forrásaiból tevődik össze. A többi tétel elenyésző. Mivel a kormány előbb korlátozta, majd mesterségesen csökkentette a díjat, miközben emelték a terheket, a hiány törvényszerűvé lett, a ZH egyenes úton halad a csőd felé. Tavalyi mérlege – a korábbi pozitív eredmények után – mínusz 217 millió forint lett, saját tőkéje 138 millió forintos negatívba fordult. A folyamatosan keletkező veszteség miatt a fejlesztési forrásokból finanszírozzák a cég működését.

„A tavalyi, 217 millió Ft-os veszteség mellett idén 350 millió Ft körüli veszteségre számítunk. Adósságaink is sokasodnak. Sem az új lerakási járulékot, sem a felügyeleti díjat nem tudtuk kifizetni. Az Áfa befizetésre részletfizetést kértünk. Minden más pénzügyi kötelezettségünket teljesítjük. Kapnak munkabért a dolgozók, van üzemanyag és kifizetjük a külső szállítókat. Ez utóbbi tételek mind ahhoz kellenek, hogy az embereknél ne maradjon hulladék, ne alakuljon ki környezeti és közegészségügyi szükség helyzet” – sorolta Gyenes. A kérdésre, hogy látnak-e ebből valamit az ellátott településeken élők, azt mondja, nem, „de ennek nagy ára van. Halmozódó köztartozások, elmaradó fejlesztések a háttérinfrastruktúrában”.

A hulladékkezelő mindeközben nem mindenütt tartotta be a rezsicsökkentési előírásokat, például ott nem csökkentett megfelelően, ahol a szabályozás furcsaságai miatt eleve kisebb díjak voltak. Emiatt azonban kötbért kellene fizetnie. Az ügyvezetőnek meggyőződése, illúzió azt gondolni, hogy ennyi forrás kivehető a hulladékgazdálkodási rendszerből. „Ha a gazdasági társaságunk mégis fizetni fog az ellátottaknak, tudnia kell mindenkinek, hogy a saját vagy mások adóforintjait kapja vissza. A helyzet visszássága, hogy azok kapnának ily módon kötbért – számlaegységenként 10 ezer forintot egy kb. bruttó 30 ezer forintos teljes éves közszolgáltatási díj mellett –, akik akaratlanul már korábban sem fizették meg a valós, regionális közszolgáltatási költségeket. Megfelelő hatásvizsgálatok nélkül így lehet ez esetben is a tisztességesen fizetőket duplán sújtani.”

Nem én állok vesztésre, hanem az ország, a szakma és az itt élő emberek. Köztulajdonú, mégis modern szemléletű, gazdaságilag és szakmailag fenntartható közszolgáltatót építettünk fel. Ezeket az értékeket rombolják le napjainkban átgondolatlanul. A vége az lesz, hogy háromszor annyiba fog kerülni az itt élőknek, az adófizető embereknek”

Jön a központosítás

Magyarországon 2013-tól csak önkormányzati és állami többségi tulajdonú szervezet végezheti a hulladékgyűjtést, 2014-től pedig már csak nonprofit alapon. A ZH elvileg megfelel az új hulladékgazdálkodási politikának, ennek ellenére került nehéz helyzetbe.

„A hulladékgazdálkodás tipikus, regionális feladat. Ott kell születnie a döntéseknek, ahol a problémák keletkeznek. Ma ezzel a szemlélettel szembe megyünk” – mondja Gyenes.

A kormány közben folytatja a centralizálást, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szeptemberben egy gyulai konferencián beszélt arról, hogy miután első lépcsőben az energiaszolgáltatások területén épül ki az állami tulajdonú, holding alapú, nonprofit módon működő közszolgáltatás, jövőre a hulladékgazdálkodásban és a szennyvízkezelésben térnek át az állami tulajdonú irányítású holdingrendszer kialakítására.

Az illetékes politikusok – és a vonatkozó rendelet – a holdingról beszélve hozzáteszik: „a szolidaritás elvét figyelembe véve, kis ráfordítással, fenntartható módon” működik majd. Kérdés, ki tudja-e hozni nullára az állam a szolgáltatást, ha a Zöld Híd képtelen erre, vagy adóforintokat kell majd áldozni a dologra, és akkor nagyjából ugyanott vagyunk, mint előtte.

A megalakuló holdingról egyébként Gyenes se tud többet, mint amennyit az újságban olvasott.
„A véleményünket mindeddig nem hallgatta meg senki. Csak írtunk, írtunk a nagy semminek. A korábbi és egyértelmű önkormányzati felelősségi rendszerrel szemben mára annyi a szereplő, mint égen a csillag.

Forrás: VS.hu