Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszédével kezdte meg munkáját 2014. november 14-én a Budai Vár átfogó rekonstrukciójával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Bizottság. A testület első, az Országházban tartott üléséréről L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, a várfelújítás központi kormányzati felelőse tájékoztatta az újságírókat.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormányfő „elvi, szellemi kereteket” határozott meg, miért fontos jelentős forrásokat fordítani a következő évtizedekben a „magyar nemzet egyik legerősebb szimbolikus erővel bíró épített nemzeti örökségére”.

A bizottság ülésén olyan építészek, művészettörténészek, történészek, jogászok és közgazdászok vettek részt, akik korábban intenzíven foglalkoztak a várnegyeddel – mondta L. Simon László, hozzátéve: a testület tagja még Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a kerület fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is.

L. Simon László az ülés elején hosszú előadásban számolt be a várnegyed jelenlegi állapotáról, valamint a palota lehetséges felújítási irányairól, a lehetséges felújítások konkrét összegét is említve. A testület külön kitért például arra, hogy a Szent István-terem külső szerkezeti felújítások nélkül is felújítható, emellett az Országos Széchényi Könyvtár lehetséges új helyszínei is szóba kerültek. Utóbbival kapcsolatban a felszólalok egy új, metrókapcsolattal rendelkező épület megépítését javasolták – fejtette ki L. Simon László, aki szerint a miniszterelnök is egy a XXI. századi igényekhez igazodó könyvtár megépítését javasolta.

Az államtitkár szerint az első ülésen ezt követően kétórás szakmai vita alakult ki, a felszólalók pedig többségében egyértelműen kulturális feladatokat szántak a budai Várnak. Kérdésre válaszolva L. Simon László ugyanakkor megjegyezte, hogy a vártól kormányzati, állami reprezentációs feladatok sem lehetnek idegenek, hiszen az mindig is töltött be ilyen funkciókat. Beszámolója alapján a miniszterelnök ebben a kérdésben úgy fogalmazott, háromszáz év folyamatos fejlődését, „nyilvánvalóan nem teheti zárójelbe hatvan, vagy hetven év”.

Elmondása alapján szóba került a Várkert Bazár előtti út részleges lezárása is, amelynek révén az Orvostörténeti Múzeum és a bazár vége között korzót alakítanának ki, a Lánchíd utca további részét pedig zsákutcává alakítanák a Clark Ádám tér felé. Korábban Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője is támogatta ezt a javaslatot – fűzte hozzá L. Simon László.

További kérdésekre válaszolva az államtitkár kifejtette, a bizottság első ülésén egyelőre az sem dőlt el, hogy a rekonstrukció egy, vagy két évtizedig tartson-e. „A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Hauszmann Terv elindítására, a bizottság pedig a tervek szerint január elején folytatja munkáját, amikor is várhatóan már a felújítás ütemtervéről, valamint költségvetési keretéről is tárgyal majd” – mondta L. Simon László, aki kérdésre válaszolva nem tartotta irreálisnak a vár teljes felújításának 200 milliárd forintra becsült költségét, de a pontos összeg szerinte csak a felújítás mértékének meghatározása után állapítható meg.

Kitért arra is, hogy 2015-ben elsőként az Egyesült Államok által visszaadott Táncsics-börtön udvarán végeznek régészeti feltárásokat mintegy 800 millió forintból. A kormány abban reménykedik, hogy a területen jelentős régészeti értékek kerülnek felszínre, hiszen ott a II. világháború óta semmilyen feltárást nem végeztek – fűzte hozzá.

L. Simon László ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta, a realitások alapján a következő tíz évben a Köztársasági Elnöki Hivatal nem költözik a palotaépületbe, erről pedig nem is volt szó a bizottság ülésén.

A kabinet képviselője beszámolt arról is, hogy Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke hozzászólásában azt kérte, ahol lehet, építészeti területen legyenek pályázatok. A kormány erre válaszul egyértelművé tette, hogy a speciális feladatoktól eltekintve, új épületek vagy rekonstrukció esetén nyilvános pályázatot írnak ki – mondta L. Simon László, majd megjegyezte: a régi épületek visszaépítését csak ott javasolják, ahol ahhoz kellő dokumentáció áll rendelkezésre.

A Hauszmann Bizottság felállításáról a kormány idén nyáron döntött, a testület előkészületei munkáira 200 millió forintot biztosított a kabinet.

Forrás: MTI