Lesz szakorvosi minimálbér, önálló népegészségügyi intézet, a kórházak pedig április 1-től új struktúrában, adósságaiktól megszabadítva működhetnek – sorolta többek között a közeljövő legfontosabb intézkedéseit a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) kongresszusán Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár.

„Mindenki egyetért azzal, hogy az egészségügyben rengeteg a feszültség, és változásra van szükség – kezdte mondandóját Zombor Gábor, csakhogy – mint kifejtette, a döntéshozók szemében az egészségügyi szereplők nem hitelesek, mert azt nem tudják elmondani, hogy pontosan milyen invesztíciótól mi várható. Az eredményeket mérhetővé kell tenni, ennek egyik módja a nagyon rossz, a gazdaság fejlettségével nem indokolható népegészségügyi mutatók javítása - mondta az államtitkár.

Önálló népegészségügyi intézet

Az egészségügy átalakításának népegészségügyi célokat kell szolgálni – erősítette meg a korábban is elhangzottakat. A tárca háttérintézeteinek jelentős átalakítása keretében javaslatot tettek egy önálló népegészségügyi intézet létrehozására, amely a minisztérium szakmai felügyelete mellett módszertani feladatokat is ellátna. Minden kórházban népegészségügyi állomást, irodát kell létrehozni, ami részben szűrőállomásként, részben egészségfejlesztési irodaként működik és kapcsolatot tart a központi módszertani intézettel. A háziorvosokat és az üzemorvosokat is szeretnék bevonni a népegészségügyi program végrehajtásába.

A háziorvosi rendszer fejlesztéséről az államtitkár elmondta, ebben az évben megszületnek azok a jogszabályok, amelyek vonzóbbá teszik a háziorvosi, házi-gyerekorvosi pályát mind szakmailag, mind anyagilag. Jövő év március végére pedig elkészül az alapellátási törvény.

Elindul az életpályamodell

Mint fogalmazott, elindul az életpályamodell intézkedés-sorozat, amit szeretnének végigvinni a rendszerben – ez az alapellátásban 2015. második felétől 2016. közepéig megvalósul. A praxisok működésének költségeit az önkormányzat, vagy az állam teljes körűen átvállalja. 2015 első felében az önkormányzatoknak nyilatkozni kell, hogy képesek-e finanszírozni a szükséges tárgyi feltételeket és a praxis fenntartását, az alkalmazottak bérének átvállalásáról a második félévben kell vallani.

Ott, ahol erre az önkormányzatnak nincs forrása, az állam fedezi a költségeket, erre a szükséges források (10 milliárd forint) rendelkezésre állnak. Így a jelenlegi finanszírozás, a kártyapénz csak az orvos munkájának az ellentételezése lesz. A lépés stabilizálja a praxis értékét, a jogszabályi háttér az orvosoknak jóval komolyabb garanciákat ad.

Az alapellátást érintő további változás, hogy szakmailag több kompetenciát biztosítanak az alapellátásban dolgozóknak: a szakvizsgájuknak megfelelően végezhetnek OEP finanszírozott szakellátást. Ettől azt várják, hogy több beteget tudnak ellátni, kevesebb lesz a betegmozgás és többletjövedelmet is realizálnak.

Szintén még az idén foglalkozni kezdenek az orvosutánpótlás kérdésével, teljes körűen kiterjesztik az ösztöndíjrendszert a fiatal végzett orvosok számára és a frissen végzett szakorvosoknak bevezetik a szakorvosi minimálbért. Így nem zuhan drámaian a jövedelmük a rezidensképzés befejezésével. Zombor Gábor hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy ez feszültséget fog okozni, mert valószínű, hogy nem tudják mindenkinek ehhez arányosítani a bérét, „de tudomásul kell venni, hogy ütemekben tudunk lépni, egyelőre csak az orvosi életpályamodell első néhány évét tudjuk tervezni”- hangsúlyozta.

Kifizetik a kórházak adósságát

Elfogadta a kormány az adósságkonszolidációról készült anyagot, a megvalósítás  a következő néhány hétben elindul – fogalmazott Zombor. A folyamat 2015. április 1-én zárul egy olyan, a működésben és finanszírozásban megújított, többé már nem adósságtermelő kórházi rendszerrel, amelyben a beszállítókkal való megállapodást követően kifizették, illetve átvállalták a tartozásokat – mondta az államtitkár.

Ezután foglalkoznak majd a kórházakban, szakrendelőkben dogozók életpályamodelljének kialakításával, a hosszú távú program nyár közepén kerülhet a kormány elé.

Törvény a magán és az állami ellátás szétválasztásáról

Az ismét terítékre kerülő magánellátás-közellátás kapcsán az államtitkár újfent kiemelte, a kormány alapelve, hogy a magyar egészségügyi ellátás a társadalombiztosítás által szervezett szolidaritás alapú és ingyenes. Nem lehet különbséget tenni az állami intézményekben, nem lehet többletpénzt kérni, és nincs vegyes finanszírozás, erről rövidesen törvény születik.

Az üzleti biztosítók a társadalombiztosítási rendszeren kívül működhetnek, ezt az egészségipar részeként, beruházási kedvezményekkel és forrásokkal támogatja is a kormány. A közreműködő szerződéssel, kft.-ként, bt.-ként dolgozó kórházi orvosok nem minősülnek magánszolgáltatóknak - oszlatta el az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat az államtitkár, őket a változás nem érinti.

Kiváltanák a magánszolgáltatókat

Fontos döntésnek nevezte, hogy az állami rendszer a saját kapacitásait próbálja megvédeni és működőképessé varázsolni. Szeretnék kiváltani a korábban kiszervezett szolgáltatásokat, de amire az államnak nincs kapacitása, azok az ellátások a rendszerben maradnak. Vagyis a lépés nem jelenti a szolgáltatások szűkítését – hangsúlyozta Zombor Gábor.

Poór Gyula, a MOTESZ elnöke felvetette, vajon a célok hogyan jelennek meg a jövő évi költségvetésben, ha az egészségügyi büdzsé összesen csak 6,5 százalékkal haladja meg a 2014-est, s a gyógyszerkassza, és a laborkassza, valamint az összevont szakellátásra jutó pénz nem változott.

Az államtitkár erre úgy válaszolt, feladatának tartja, hogy cáfolja a kialakult rendszerrel kapcsolatos vélelmet, miszerint ez a struktúra torz állapotokat mutat, s mutassa be azt, hogy mi az az elégséges, szükséges és feltétlenül államilag fenntartandó struktúra és kapacitás, amivel az államnak dolgozni kell.

A rendszerben kezelni kell a területi és szakmai egyenlőtlenségeket, s kitisztázni az olyan ellentmondásokat, mint például azt, hogy miként lehet két, ugyanannyi beteget ellátó, ugyanakkora bevételű kórház finanszírozási helyzete gyökeresen eltérő, mert míg az egyikben 3,5 milliárd forint az adósság, a másikban pozitív az egyenleg.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke történelmi pillanatként értékelte az államtitkár előadását, mondván, hogy eddig a gombhoz varrták a kabátot, ma viszont fontos alapelvek és célok hangzottak el, amit a MOK elnöke üdvözölt, de azt is hozzátette, hogy a 2015-ös költségvetés nagyon szoros.

Ők döntenek a kapacitásokról

A finanszírozás kapcsán Zombor Gábor azt is elmondta, elképzelésük szerint a kassza területenkénti és progresszivitási szintenkénti újraosztásánál az országos intézetek kiemelt szerepet kapnak. Az átstrukturálásnál meghatározzák, mely területen, milyen feltétlenül szükséges és elégséges kapacitásokat kell mindenképpen biztosítani annak érdekében, hogy az életben maradási, gyógyulási esély kiegyenlítettebb legyen.

Megyei szinten a járó- és fekvőbeteg-kasszák átjárhatóvá tételén, területileg meghatározott kasszák kialakításán dolgoznak az OEP-pel közösen. Az átjárható járó- és fekvőbeteg büdzsétől azt várják, hogy csökken a felesleges kórházi beutalások száma. A kapacitásigényekről – amolyan bölcsek tanácsaként – a megyénként létrejövő Állami Egészségügyi Ellátó Központ dönt, Budapesten több ilyen központ is létrejöhet, a folyamatban részt vesz az OEP, a tisztiorvosi hivatal, és az ÁNTSZ-t is magába foglaló kormányhivatalok, valamint az intézmények vezetői. A reintegrációk, az intézményvezetőkhöz visszakerülő kompetenciák is ebben a keretben dőlnek el.