Fortélyos adószakértőkre lesz szükségük az önkormányzatoknak jövőre. A 2015-re szóló költségvetés ugyanis két új adónem kivetésére is lehetőséget teremt, látszólag igen kevés megkötéssel. Az önkormányzatok saját illetékességi területükön helyi, illetve akár több települési adót is bevezethetnek – írja a Népszabadság.

Megadóztathatnak mindent, amit nem tilt törvény, illetve az állam már nem terhelte meg korábban, másrészt a vállalkozókat és a szervezeteket nem sújthatják az új sarccal. Kizárásos alapon maradnak a magánzók. Nagy kérdés azonban, hogy mi legyen az adó tárgya. Elméletileg bármi lehet, a gyakorlatban jóval kevesebb dolog jöhet számításba. Az építményeket, a telkeket és a kocsikat már korábban megadóztatták, sarcolják a kutyatartókat is.

Az ebadó után esetleg jöhet a macska-, mókus-, görényadó. Ezek viszont nehezen lennének behajthatók, ráadásul tömegével kerülnének ki az utcákra a kisállatok. Ugyanakkor meg lehetne adóztatni például a medencéket, a kerteket, a kerítéseket, esetleg a kerti teraszokat. A garázsok után már most is fizetni kell több fővárosi kerületben.

Az önkormányzati találékonyság végtelen. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára a Hír24-nek példaként felvetette, hogyha akad valamilyen közös cél, amire a helybéliek szívesen áldoznának, akkor az új adókivetési jog lehetővé teszi, hogy a megvalósításhoz szükséges forrás megteremtésébe beszálljanak a lakosok is. (Ez a közös cél akár a 3-as metró felújítása is lehetne.)

A lakosság terhelhetősége azonban a vége felé jár. Így csak a tehetősebb települések – Budapesten jellemzően a budai önkormányzatok – engedhetik meg maguknak, hogy éljenek a kormány adta lehetőséggel. A főváros egész területére már sokkal nehezebb lenne igazságos, illetve beszedhető adónemet találni. S ha találnak is ilyet, a bevezetés első évében akkor sem fial majd sokat.

Csakhogy Budapestnek jövőre jelentős saját bevételre lenne szüksége ahhoz, hogy a beharangozott, illetve szükségessé vált fejlesztéseket megvalósítsa. A Népszabadság információi szerint a városvezetés egyelőre nem új adókban, hanem a meglévők elosztási metódusának megváltoztatásában látja a megoldást.

Nem lenne példa nélküli megoldás. Rogán Antal 2010 decemberében egy módosító javaslattal elérte, hogy az idegenforgalmi adót ne a fővárosi önkormányzat kapja, hanem a kerületek dönthessék el, maguk szedik-e be az adót, vagy átengedik a fővárosnak, és a forrásmegosztás keretében kapnak belőle vissza.

A kerületek kaptak az alkalmon, és a főváros elesett 1,4 milliárd forinttól. „A javaslat felrúgta a főváros és a kerületek közti korábbi status quót” – mondták akkor fideszesek. Az idei évre egyébként alig 8 millióra olvadt le az ebből származó bevétel, míg az ehhez kapcsolódó állami támogatásból 33 millióra tettek szert. Tarlós István akkor felvetette, hogy a gépjárműadóból származó bevételeket akkor kapja a főváros, de nem járt sikerrel.

Az iparűzési adó – szintén Fidesz-javaslatra átalakított – újraelosztási gyakorlata további 4,7 milliárdot vett ki az előző ciklusban a fővárosi önkormányzat zsebéből. A forrásmegosztást eredetileg egy 2006-os törvény szabályozta, de azt szinte évente módosítják. A 2014 januárjától hatályos rendelkezések értelmében a fővárosi önkormányzat az idén 51 százalékot kap a megosztott bevételekből, míg a kerületek részesedése 49 százalék.

A fővárosnak az őt megillető részből négy százalékot kötelezően a helyi közösségi közlekedésre kell fordítania. A szétosztható 189,5 milliárdból így 96,6 milliárdot kap a főváros, míg a kerületek 92,8 milliárdot dobhatnak szét egymás között. A Népszabadság információi szerint ezen az elosztási arányon változtatna most a városvezetés. Csakhogy a kerületeknek is ez jelenti a legnagyobb biztos bevételt, amelyhez várhatóan foggal-körömmel ragaszkodnak majd. Úgy tudjuk, már meg is kezdődött a polgármesterek közötti puhatolózás. A felvetés azonban korántsem kockázatmentes. Egy elhúzódó forrásmegosztási vita a fővárosi költségvetés elfogadását is megakadályozná.

Forrás: Népszabadság