Megtartotta alakuló ülését 2014. november 7-én a Fővárosi Közgyűlés. Az ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, aki kijelentette: Budapest sikere „tegnap is, mai is, holnap is” nemzeti érdek. Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: a kormány és a városvezetés továbbra is együttműködésben fog dolgozni. A közgyűlés módosította a szervezeti és működési szabályzatot, s megválasztotta Bagdy Gábort, Szalay-Bobrovniczky Alexandrát és Szeneczey Balázst főpolgármester-helyettesnek.

Esküt tettek a képviselők, megalakult a testület

Esküt tettek a Fővárosi Közgyűlés tagjai, ezzel megalakult az új testület. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésnek tagja Tarlós István főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és kilenc, kompenzációs listán bejutott képviselő.

Megválasztották a főpolgármester-helyetteseket is. A határozat értelmében Bagdy Gábor pénzügyi, gazdasági, vagyoni kérdésekért felelős, Szeneczey Balázs a fejlesztésekért, Szalay-Bobrovniczky Alexandra pedig a humán területért felelős főpolgármester-helyettes. A testület meghatározta a helyettesek illetményét is.

Bagdy Gábor havi illetményét 1 037 057 forintban állapították meg, és 155 559 forint költségtérítésre jogosult. Szeneczey Balázs havi 972 241 forintot kap, költségtérítése pedig 145 836 forint. Szalay-Bobrovniczky Alexandra illetménye havonta 907 425 forint, költségtérítését pedig 136 114 forintban határozták meg.

A főpolgármester fizetését törvény szabályozza: 2013 januárjától az alapilletménye 602 940, az illetménykiegészítése 301 470, a vezetői illetménypótléka 391 911 forint, vagyis összesen havi bruttó 1 296 321 forint illeti meg. Helyetteseinek a fizetését a főpolgármesteri illetmény 70 és 90 százaléka között határozhatják meg.

A testület egyhangúlag megválasztotta Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert önkormányzati és rendészeti tanácsnoknak. A személyi döntéseket titkos szavazással hozta meg a közgyűlés.

Tarlós István: Budapest mindig szuverén város volt

A kormány és a városvezetés továbbra is együttműködésben fog dolgozni; a városvezetés számít a kormányra, a kormány pedig számít a városvezetésre – mondta az eskütételt követően Tarlós István, főpolgármester. A képviselőkhöz szólva hozzátette: ez „nem könnyű szék, nem könnyű feladat, bízom önökben, biztos vagyok abban, hogy a közgyűlésben a munkájukat velem együtt a város javára fogják és akarják végezni.

A főpolgármester úgy fogalmazott: Budapest mindig szuverén, szabad város volt, amit megmutatott 1848-ban, 1956-ban és később is. „Volt már nekünk nagy kommunista barátunk, most van nagy demokrata barátunk, akkor is meg akarták mondani, mit és hogyan szeressünk, úgy látszik, most is. Budapest szuverén város, köszönjük szépen, magunktól is el tudjuk dönteni, milyen demokráciát és hogyan szeretnénk, a demokrácia azt jelenti, hogy egyenrangú partnerek vagyunk” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor: Budapest sikere nemzeti érdek

Az alakuló ülésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, aki felszólalásában úgy fogalmazott: a következő évek elhozzák majd a magyar fellendülés korszakát, amely magában foglalja a főváros felemelkedését is, hiszen Budapest sikere tegnap is, ma is, holnap is nemzeti érdek. Emlékeztetett rá, hogy a főváros a rendszerváltás után húsz éven át inkább vitában állt az országgal, Budapest pedig inkább gyengült és egyedül maradt.

Orbán Viktor kijelentette: 2010-ben világossá vált, hogy Budapest nem mehet szembe az országgal, és az ország sem a fővárossal. Magyarország és Budapest csak akkor lehet erős külön-külön és együtt, ha szövetségre lépnek egymással. „Mi megkötöttük e szövetséget, hiszen sikeres nemzeti főváros nélkül nincs sikeres Magyarország” – jelentette ki. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt négy évben olyan beruházásokat valósítottak meg, „amelyek addigi elmaradása mély sebet jelentett a budapestiek szívében”. Ezek között sorolta a 4-es metró befejezését, a Ludovika, a Várkert Bazár, az Erkel Színház és a Zeneakadémia felújítását, a Budapest Music Center és a Groupama Aréna felépítését, a Tüskecsarnok hamarosan következő átadását.

A kormányfő úgy fogalmazott: a politikai önmagában képtelen lenne megújítani Budapestet, ahhoz szükség van olyan civil, lakóközösségi vagy üzleti vállalkozásokra, mint a Sziget, a romkocsmák, a startup vállalkozások, a tűzfalfestések vagy az összefogással megújult terek, játszóterek. A politikának az a feladata, hogy teret adjon az itt élő magyarok kreativitásának, hogy itt érezhessék magukat otthon – mutatott rá.

Orbán Viktor kiemelte: az önkormányzati választás még több és nagyobb lehetőséget nyitott meg Budapest előtt. „Mivel a Fővárosi Közgyűlésbe immáron nem pártlisták alapján kerülnek be a képviselők, hanem közvetlenül választják őket, Budapest vezetése közelebb kerül az emberekhez” – hangsúlyozta. A miniszterelnök külön köszönetet mondott Tarlós István főpolgármesternek, „akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy ma itt lehetünk, és folytathatjuk a 2010-ben elkezdett közös munkát”.

Módosították a szervezeti és működési szabályzatot

Több ponton módosította a szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) a Fővárosi Közgyűlés az alakuló ülésén. Az szmsz-en egyebek mellett a választási törvényből eredő módosításokat vezették át. A közgyűlés összetételére vonatkozik az egyik változás: a testület tagja a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző 9 képviselő. Pontosították a szavazásra vonatkozó előírásokat is, így például beemelték a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét képviselő kerületi polgármesterek igen szavazatának szükségességét.

Az szmsz-ből kivették a frakciókról szóló pontokat, továbbá a képviselőcsoportok működéséhez biztosított egyszeri alapellátásokat, egyebek mellett a költségvetési keretet, irodai eszközöket, napilapokat, reprezentációs költségeket. A határozatot a képviselők 23 igen, 7 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el. A bizottsági struktúrákról és a tagokról, tisztségviselőkről november 26-án döntenek majd.