Szívhatják a fogukat azok a polgármesterek, akik a korábbi években ipari parkok és infrastruktúra fejlesztésével csábították magukhoz a profitban bővelkedő cégeket. A költségvetési törvény szerint ugyanis a támogatások kiszámításánál hátrányt szenvednek majd a jól menő önkormányzatok – írja a Népszabadság.

Az elvet már tavaly bevezette az Országgyűlés: egyes támogatások esetében az egy főre jutó adóerőtől függ a támogatás. Az idén a 15 ezer forint feletti egy főre jutó adóerőt felmutató önkormányzatok kisebb támogatást kaptak. Az adóerőt úgy számolták ki, hogy az egy évvel korábbi iparűzési adó 50 százalékának megfelelő összeget elosztották a lakosságszámmal.

Ötezer forint alatt nem volt korrekció, ám e felett a nyújtott támogatás bizonyos arányban csökkent: öt- és tízezer forint adóerő között 25 százalékkal, 10 és 12 ezer forint között 50, majd 12–15 ezer között 75 százalékkal. Végül 15 ezer forint feletti adóerőnél nem járt támogatás. A korlátozás kizárólag a zöld terület védelmére, a közvilágításra, a köztemetőkre, a közutakra és a hivatal fenntartására előirányzott támogatásra vonatkozott.

Jövőre jócskán kiszélesítik az egy főre jutó adóerő alapján kialakított támogatáscsökkentést. Először is nem az iparűzési adó felét, hanem 55 százalékát kell alapul venni, vagyis ez alapján az adóerő azonnal magasabb lesz, mint az idén. Emellett az adóerőt 15 helyett százezer forintig differenciálja a törvény, a támogatás csökkentése pedig 12 egységű lesz.

Az első két egységben, ötezer, illetve 8500 forint adóerő alatt nincs támogatáscsökkentés, sőt kiegészítő kedvezményt kapnak az önkormányzatok 25, illetve 15 százalékig. E szint felett elkezd csökkenni a támogatás, teljesen 42 ezer forint per fő adóerőnél fogy el. E fölött mínuszba fordul a mutató, vagyis nemhogy nem jár támogatás, hanem az önkormányzatot pluszelvonás is terheli. Ennek mértéke az adóerő emelkedésével öt, tíz és húsz százalék. Vagyis a leggazdagabb települések befizetők lesznek: a felsorolt feladatok költségeinek egy részét ők fogják befizetni, százezer forint adóerő felett az egyébként járó támogatás húsz százalékának megfelelő összeget kell visszaosztaniuk.

Hasonló differenciálást alkalmazna a törvény a szociális kiadások egy részére is. Összesen 244 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok gyermekjóléti és egyéb szociális feladatok ellátására – a hajléktalanok segítésén túl idetartozik a házi segítés, a jövedelempótló támogatások kiegészítése vagy a gyermekétkeztetés is.

Ebből jövőre egy 48,6 milliárdos tétel lesz differenciálva; ez amolyan egyéb kategória. Vagyis nem tartozik ide sem a pénzbeni ellátás, sem a gyermekjóléti és gyermekétkeztetési támogatás. A teljes támogatás 18 ezer forint adóerőig jár, 24 ezer forintig ötven százalék, 32 ezer forint egy főre jutó adóerőig pedig 25 százalék. E fölött egyáltalán nem kapnak a települések támogatást az államtól ezen a jogcímen.

Arról nincs nyilvántartás, hogy mely önkormányzatok melyik kategóriába tartoznak. Budapest – a nagyjából 200 milliárd forint adóbevételével és 1,7 millió lakosával –a számítás szerint 64 ezer forint adóerővel rendelkezik. Ez tízszázalékos büntető-befizetést jelent az általános támogatás esetében, és a főváros a szociális támogatástól természetesen elesik.

Különösen kedvez ez a számítás azoknak az önkormányzatoknak, amelyek iparűzési adót nem szednek, s ezzel csábítanak magukhoz vállalkozásokat. A cégnek csak át kell jelentkeznie az adott településre – vagy ott telephelyet kell alapítania. A településnek ebben az a „bolt”, hogy a vállalkozások az egyéb helyi adókat ott fizetik meg. Így különösen nyerő kombináció, ha egy szállítmányozó cég költözik egy ilyen településre, hiszen a gépjárműadóból komoly bevételt kanyarít magának a falu.

Az ilyen trükköket – vagyis az iparűzési adó helyett más bevételekre tolni a hangsúlyt – különösen támogatja az adóerőhöz kötődő támogatásmegvonás. Az önkormányzatok ráadásul érdekeltek lesznek új adókat is bevezetni az iparűzési adó erőltetése helyett. Erre lesz is módjuk a települési adó intézményének bevezetésével.

Forrás: Népszabadság