Életveszélyes helyzetbe hozhatja az internetadó bevezetése az iparági kis- és középvállalkozásokat, amely miatt munkahelyeket is megszüntethetnek – erről számolt be a Magyar Nemzetnek számos érintett. A kisebb településeken pedig akár az iskolák is nehéz helyzetbe kerülhetnek.

A Magyar Nemzet által megkeresett kisebb szolgáltatók közül a Győr környékén működő, öt főt foglalkoztató Vitech-Uno vezetője, Kuller István elmondta: működésük veszélybe kerülhet az internetadóval, pedig több településen csak ők tudják kiszolgálni az önkormányzati épületeket, így az iskolákat is.

„Nekünk a munkahelyünk, az előfizetőknek az internetelérésük szűnhet meg, számos helyen ugyanis rajtunk kívül nincs más szolgáltató” – ezt már a simontornyai székhelyű, hét településen internetelérést biztosító DielNet vezetője mondta lapunknak. Diel János szerint jelenlegi formájában nem fogják tudni kigazdálkodni a hétszáz forintos netadót, lévén egy-egy szerződésen legtöbbször nincs is ekkora hasznuk. A cégnél jelenleg hat ember dolgozik, s körülbelül 1100 előfizetőjük van.

A kistelepülési környezetben ráadásul gyérebb a lakosság eloszlása, ezért arányaiban nagyobb infrastruktúrát kell üzemeltetniük. Hasonlóról számolt be Mágnusz Mihály is, akinek cége a közeli Lajoskomáromban működik, egy általuk kiszolgált településen mobiltérerő is ritkán van. 

Az új adó nagy valószínűséggel bedöntené az 1200 ügyféllel rendelkező, negyven Nógrád megyei települést széles sávú internettel ellátó Gergi Háló Kft.-t. Nagy László, a nyolcfős társaság tulajdonos-ügyvezetője a Magyar Nemzettel azt is közölte, a kis- és középvállalkozói (kkv) ügyfeleiknek az új teher kivetése – és az árak szinten tartása – esetén a cég komoly ráfizetéssel tudna szolgáltatni, a jelenlegi csomagok kivezetését és kétszer drágább ajánlatok bevezetését pedig nem tudnák vállalni a kkv-k.

A lakossági ügyfeleknél a legolcsóbb, bruttó 1890 forintos csomag a legnépszerűbb, amelyből a 700 forintos internetadó kigazdálkodhatatlan. Drágább tarifacsomag bevezetése ugyanakkor tömeges felmondásokhoz vezetne, ugyanis – érvelt Nagy László – a nagyon szegény régióban az ügyfelek zöme nem tud ennél több pénzt áldozni a szolgáltatásra. „Az internetadó körülbelül 10 millió forintos plusz költsége kigazdálkodhatatlan” – fogalmazott.

Szavai szerint míg a hozzájuk hasonló kisebb cégeket be fogja dönteni az adó, a nagyobb szolgáltatókat – mint például a Magyar Telekom – ugyanakkor helyzetbe hozhatja. „Ők eddig is előszeretettel vásárolták fel azokat a kisebb, a két éve bevezetett közműadó miatt nehéz helyzetbe kerülő szolgáltatókat. Most ez kaphat újabb lökést, hiszen az ellehetetlenülő társaságok drágán kiépített infrastruktúráját aprópénzért megszerezhetik” – tette hozzá. 

Baj van a hűségnyilatkozatokkal is: a Győr-Moson-Sopron megyei Falu-TV például ezen, egy-két évre szóló szerződések megkötésekor nem kalkuláltak az internetadóval. Kaslik Béla, az Aktív-I Kft. ügyvezetője arra figyelmeztetett: ha valaki meg is ússza a veszteségességet, akkor is elveszik az a pénz, amit például a hálózat fejlesztésére fordíthatna. Ismert, a kormány gigabyte-onként 150 forint internetadó kivetését tervezi. A közteher felső határa lakossági előfizetések esetén 700, míg céges szerződéseknél 5000 forint, amelyet a szolgáltatók lesznek kötelesek megfizetni.

Forrás: Magyar Nemzet