Október 12-én reggel 6 és este 7 óra között csaknem 8,2 millió választó dönthet arról az ország mintegy 10 ezer 300 szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket helyi szinten a következő öt évben. Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják – idén első alkalommal egyszerre – a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait.

A rendszerváltozás óta hetedszer tartanak Magyarország csaknem 3200 településén önkormányzati választásokat 2014, október 10-én. A választók polgármesterre, megyei önkormányzati, települési képviselő-testületi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselőkre szavazhatnak, a budapestiek pedig főpolgármestert is választhatnak. A képviselők mandátuma a korábbi négy helyett öt évre szól. A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek.

Október 10-én reggel 6 és este 7 óra között csaknem 8,2 millió választó dönthet arról az ország mintegy 10 ezer 300 szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező öt évben az önkormányzatokban. A választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának Magyarországon élő, névjegyzékbe vett állampolgárai is szavazhatnak.

A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint öt főpolgármester-jelölt és 8054 polgármesterjelölt indul a választáson, továbbá 44 ezer 077-en indulnak települési önkormányzati jelöltként, 7139-en települési kompenzációs listán. A 385 megyei közgyűlési mandátumért 2087-en indulnak 107 listán. Az önkormányzati választásra 290 jelölő szervezetet és 13 nemzetiségi jelölő szervezetet vettek nyilvántartásba az országban, a nemzetiségi voksolásra 147-et.

Jelölt hiányában nem lehet polgármester-választást tartani a Zala megyei Valkonyán, a Vas megyei Daraboshegyen és Tanakajdon, valamint a Tolna megyei Aparhanton. Elmarad a képviselő-testületi választás a Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon, mert nem indult annyi jelölt, ahányat meg lehetne választani.

Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják – idén először egyszerre – a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. Október 10-én 2148 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 60 megyei és 13 országos választás is lesz, de a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok csak a kijelölt szavazókörökben voksolhatnak. A nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma több mint 241 ezer, 13 ezren indulnak közülük jelöltként.

A választójoggal rendelkezőknek a szavazás előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és lakcímüket. Az önkormányzati választáson lehetőség van rá, hogy a választó ne a lakóhelyén, hanem bejelentett tartózkodási helyén voksolhasson, ám ennek feltétele, hogy a tartózkodási helyet június 23. előtt kellett létesítenie. Az átjelentkezési kérelmeket ma 16 óráig lehet benyújtani, ezt eddig több mint 15 ezren tették meg. Négy éve 7500-an jelentkeztek - az akkori szóhasználattal - igazolással szavazásra, a nyolc évvel ezelőtti önkormányzati választáson pedig körülbelül 3500-an.

A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, két vagy három szavazólapon szavazhatnak. Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak azok a választópolgárok, akik nem megyei jogú városban élnek: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is. A fővárosban élők a korábbi választásokon négy szavazólapot kaptak, idén azonban már nem közvetlenül választják a Fővárosi Közgyűlés tagjait, így három szavazólapot kapnak: ők a képviselő-testület és a polgármester mellett a főpolgármester személyére szavazhatnak. A szavazók a körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot.

Október 10-én 22,5 millió szavazólapon voksolhatnak a választópolgárok. A szavazólapok közül sokat egyedi nyomdai eszközökkel kellett olyan méretűre alakítani, hogy a jelöltek neve is jól olvashatóan szerepeljenek rajtuk, de azért a választópolgárok be is tudjanak menni a nagyobb ívekkel a fülkébe és leadhassák szavazatukat. A szavazólapok túlnyomó többsége A4 méretű, a legnagyobb A2 méretű.

Ahol 25-nél több jelölt indul, ott két hasábban szerepelnek a jelöltek. A nemzetiségi szavazólapokat zöld színben nyomtatják a könnyebb megkülönböztethetőség végett. Mozgóurnát még a szavazás napján is kérhetnek a mozgásukban korlátozottak a választókerületében lévő szavazatszámláló bizottságtól. A mozgásukban korlátozott választópolgárokat a mozgóurnával a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi fel vasárnap.

A helyi képviselő-testület megválasztását ezernél kevesebb lakost számláló településeken egyfordulós, egyéni listás rendszerben bonyolítják le, a választópolgárnak annyi szavazata van, ahány tagú a képviselő-testület. A tízezernél több lakosú településeken egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek mandátumot a képviselők. A választók csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára nem. A kompenzációs listás mandátumokat a vesztes jelöltekre leadott töredék szavazatok arányában osztják szét a jelölő szervezetek között.

A 19 megyei közgyűlés tagjait a választók listán választják. A 33 tagú fővárosi közgyűlésnek a főpolgármesteren kívül tagja lesz a 23 kerületben megválasztott polgármester, további kilenc mandátumot a vesztes polgármesterjelöltekre leadott töredék szavazatok alapján osztanak szét a listák között.

A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.

Forrás: MTI