Magyarország 2008. január elsején csatlakozhat a schengeni övezethez, a légiforgalomban a nyári menetrend kezdetén vezethetik be a rendszert - mondta Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén.

Magyarország 2008. január elsején csatlakozhat a schengeni övezethez, a légiforgalomban a nyári menetrend kezdetén vezethetik be a rendszert - mondta Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén.

A magyar csatlakozásról az unió bel- és igazságügy-minisztereinek 2007 december eleji brüsszeli ülésén születhet döntés. A schengeni határokon belül teljesen megszűnik az ellenőrzés a személyforgalomban, azokban az esetekben, ahol ellenőrzésre van szükség, valószínűleg növekszik majd a várakozási idő - mondta az államtitkár.

Horváthné Fekszi Márta arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Magyarország a legjobb eredményt érte el a csatlakozás előtti uniós monitoring-vizsgálaton. A legnagyobb hiányosságok továbbra is Lengyelország és Szlovákia esetében vannak - tette hozzá.

Magyarország a felkészülés jegyében folyamatosan képzi a konzuli szolgálatot, egy-két hónapon belül pedig kész lesz az az informatikai rendszer, amellyel a strasbourgi ellenőrző központhoz lehet csatlakozni. Az előkészületek része egyebek mellett, hogy valamennyi magyar külképviseletet ujjlenyomat-olvasóval szerelik fel, várhatóan 2008 közepétől az új schengeni rendszer ugyanis megköveteli az ujjlenyomatvételt - tette hozzá.

35 euróba kerül majd a vízum

A csatlakozás után továbbra is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a Szerbiából és Ukrajnából érkezőknek azonban ki kell váltaniuk az okmányt, amiért fizetni is kell. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi átlag 1-2 eurót lehet. Az összeg visszafizetésére nincs lehetőség.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumegyezménynek köszönhetően az ukrán állampolgárok egy részének nem kell megfizetnie a beutazási engedély árát, ebbe a körbe tartoznak egyebek mellett a fuvarozók, a nyugdíjasok, az iskolai csoportok és az újságírók. A szerb-uniós vízummegállapodás e hónap végére várható.

A jelenlegi előírások alapján a horvát állampolgárok a schengeni csatlakozás után nem léphetnek be Magyarországra sem személyi igazolvánnyal, csak útlevéllel, a magyarok azonban továbbra is beutazhatnak ezzel az okmánnyal.

Előny lehet a magyarigazolvány

A konzulok vizsgálni fogják a vízumdíj csökkentését egyedi, méltányossági alapon, egy magyarigazolvánnyal rendelkezőnek jó esélye lehet a többszöri beutazást lehetővé tévő vízum megszerzésére. A magyar hatóságok alapvetően mindenkinek schengeni vízumot adnak majd ki, kivételes esetben kaphat valaki csak magyar beutazási engedélyt.

Magyarország álláspontja az, hogy az arra felkészült államoknak tagokká kell válniuk, de magyar érdek az is, hogy az összes ország egyszerre csatlakozzon - mondta az államtitkár. Az MTI kérdésére hozzátette: ha Szlovákia nem csatlakozik egy időben Magyarországgal, az nem jelent többletköltséget a magyar államnak, hiszen csak erőforrásokat kell átcsoportosítani a szlovén és az osztrák határról.

A kishatárforgalommal kapcsolatban Horváthné Fekszi Márta elmondta: a tervek szerint az 50 kilométeres sávon belül élhetnek a kishatárforgalom adta lehetőségekkel a térségben élők, ez a kárpátaljai magyarság 90 százaléka, a vajdasági magyarság kétharmada. A kishatárforgalmi igazolvánnyal többször beutazhatnának Magyarországra a határokon túlról, ennek az okmánynak a díja 35 euró lenne.

Szabadon átjárhatóak a határok

A huszonkét éve aláírt schengeni egyezmény azt a jogot tartalmazza, hogy a résztvevők között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, de ezzel párhuzamosan előírja azt is, hogy szigorú ellenőrzéseket kell foganatosítani azokon a határszakaszokon, ahol az EU-tagállamok más országokkal szomszédosak.

1985. június 14-én még csak öt EU-tagállam - Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - írta alá az egyezményt a nagyhercegségnek a szerződés nevét adó kisvárosában, egy hajó fedélzetén. Azóta számos ország csatlakozott hozzá, de alkalmazása több EU-tagállamban még mindig súlyos nehézségeket okoz; a jelentős vízi határral rendelkező Nagy-Britanniában és Írországban - saját megítélésük szerint - jóformán lehetetlen.

A nehézségek miatt az egyezmény hivatalosan csak 1995. március 26-án lépett életbe, ráadásul több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta, mert nem tudta teljesíteni a határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat.

A biztosabb külső határellenőrzéshez kiépítettek egy számítógépesített információs hálózatot is (SIS-I), amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. A keleti bővítés miatt ennek teljes korszerűsítése vált szükségessé - a SIS-II rendszer alkalmazására várhatóan még éveket kell várni.