Az október 12-i önkormányzati választás napján lépnek hatályba az önkormányzati képviselők és polgármesterek összeférhetetlenségére vonatkozó új, a korábbinál enyhébb szabályok, így a jövőben az egészségügyben, a köznevelésben, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók is lehetnek önkormányzati képviselők és kistelepülési polgármesterek, viszont a jövőben a polgármesterek nem lehetnek egyben országgyűlési képviselők is.

A képviselői és a polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozó előírások korábban két külön jogszabályban szerepeltek. A polgármesteri összeférhetetlenséget a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a képviselői összeférhetetlenséget a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény szabályozta.

Az Országgyűlés június 10-én módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, és egységes keretbe foglalta a képviselőkre és polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

Az új szabályozás egy ponton tartalmaz szigorítást: a hatalmi ágak elválasztása érdekében az önkormányzati képviselő a jövőben nem lehet egyben országgyűlési képviselő is.

Az összeférhetetlenségi szabályok értelmében önkormányzati képviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.

További előírás, hogy önkormányzati képviselő nem tölthet be olyan tisztséget, amelyre az Országgyűléstől, a köztársasági elnöktől, a kormánytól vagy annak tagjától, illetve a kormány vagy az Országgyűlés alárendeltségébe tartozó szerv vezetőjétől kapott megbízást.

Ez alól kivételt jelent, ha a megbízás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el.
A korábbi szabályozást enyhítette a nyáron elfogadott szabályozás, október 12-től lehet önkormányzati képviselő az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény vezetője, és az is lehet önkormányzati képviselő, aki orvos, vagy az előbb felsorolt intézményekben dolgozik.

Nem lehet azonban helyi önkormányzati képviselő, aki központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője, kormánytisztviselő, a honvédség, rendvédelmi szerv vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos tagja.

A helyi önkormányzati képviselő nem lehet jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja, más települési önkormányzatnál képviselő, polgármester, alpolgármester más települési önkormányzatnál sem. Mivel azonban a megyei önkormányzat területi önkormányzat, így a települési önkormányzati képviselő tagja lehet a megyei közgyűlésnek, de nem lehet annak sem elnöke, sem alelnöke.

A helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok, médiatartalom-szolgáltató társaságok vezetői nem, de munkavállalói lehetnek önkormányzati képviselők.

Azokon a településeken, ahol 1500-nál kevesebben élnek, a polgármesterekre ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni, az 1500-nál több lakosú településeken azonban a társadalmi megbízatású polgármester nem lehet egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény vezetője, orvos, vagy az előbb felsorolt intézményekben dolgozó. Az 1500-nál több lakosú települések főállású polgármestere más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság közreműködő tagja.

A polgármester tagja lehet a megyei önkormányzat közgyűlésének, de nem lehet annak elnöke vagy alelnöke, továbbá nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő sem.

Speciális szabály, hogy a fővárosi kerületi polgármester a főváros – mint települési önkormányzat – közgyűlésének is tagja. A fővárosi kerületi polgármester azonban nem lehet főpolgármester, valamint főpolgármester-helyettes.

Forrás: MTI