Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Pannonhalmi Főapátság nemzeti emlékhellyé nyilvánítását jelképező sztélé 2014. szeptember 24-én tartott avatási ünnepségen hangsúlyozta, hogy a pannonhalmi főapátság a múlt és a jövő hírnöke is. 

Az ezeréves hagyománnyal rendelkező apátság, amelyben összeegyeztették a modernséget az örökléttel, „a 21. század nyelvén beszélő lelki, szellemi centrum is”, miként az itteni gazdaság is a tradíciók és a legkorszerűbb technológia elegyítője, a gimnázium pedig az ország egyik legelismertebb intézménye – mondta a helyettes államtitkár.

A bencés szerzetesek mindig hegyen építették rendházaikat, „nemcsak azért, mert itt közelebb van a föld az éghez, de azért is, mert messze látszó jellé kívántak lenni: itt vagyunk, jöjj, töltekezz!”, így jelölve meg a teret a kolostorépítéssel, a nagy egyházszakadás előtt összekötve Keletet a Nyugattal, és létrehozva az ország első kolostori iskoláját. Felbecsülhetetlen kincseket rejtő könyv- és levéltárat is kialakítottak, de menedékhely is, ahol például a második világháború idején háromezer üldözöttet fogadtak be, a kommunizmus évtized alatt pedig azokat a papokat, szerzeteseket, akik máshol nem találhattak otthont – tette hozzá.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az ünnepségen arról beszélt: a főapátság „az egyetemes keresztény küldetésben részesült, így teljesíti azt a követelményt, hogy a nemzetet a maga sajátos keresztény módján fölemelje, nevelje és Istenhez vezesse”. Korunk sajátos körülményei sürgetik, hogy „a társadalmi, technikai és kulturális kapcsolatokban egymáshoz egyre közeledő emberek Krisztusban is megtalálják a teljes egységet” – idézte a második vatikáni zsinat döntését.

Pannonhalma alapítása óta az egyetemesség helye és „egy mindig újjászületendő nemzetet átölelő és összekötő pont volt”, amely különféle nemzetiségű testvérek befogadásával vált sokszínűvé és gazdagodott ennek révén – fogalmazott. Szent Márton monostora 1996-tól a világörökség része – emlékeztetett, és utalt arra is, hogy az eseményre éppen Szent Gellért vértanú püspök ünnepén került sor.

Jelenleg 13 nemzeti emlékhely van az országban, amelyek sorába tavaly decemberben emelték a pannonhalmi főapátságot. Ezek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. Egységes megjelölésükről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodik. A felállított sztélék nem csupán egységesek, és könnyen felismerhetővé tették az emlékhelyeket, hanem tömören a jelentőségükről is tájékoztatják az érdeklődőket. A nemzeti emlékhelyek sztéléjén nemzeti lobogó van.

Forrás: MTI