Az országban 36 olyan település van, ahol a nemzetiségi választópolgárok nem szavazhatnak települési nemzetiségi képviselőre, mivel a három évvel ezelőtti népszámláláskor nem vallották magukat legalább 25-en a nemzetiséghez tartózónak, és így nem is írhatott ki a településre nemzetiségi választást a Nemzeti Választási Bizottság, annak ellenére, hogy az október önkormányzati választásra már több mint 25-en vetették magukat névjegyzékbe.

A törvény szerint csak azokra a településekre lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Az Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzött ki 2715 választást, több településen több nemzetiség is választhat települési képviselőket.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu adatai szerint azonban van 36 olyan település, ahol a 2011-es népszámláláskor nem vallották magukat legalább 25-en egy nemzetiség tagjának, így ott nem is írhatott ki települési nemzetiségi választást az NVB, ugyanakkor a névjegyzékben már legalább 25-en szerepelnek.

Azokon a településeken, ahol nem írt ki nemzetiségi választást az NVB, a nemzetiségi névjegyzékben szereplők nemzetiségük megyei önkormányzatának megválasztásában vehetnek majd részt, amennyiben az NVB kitűzte a területi szintű választást. Erre azonban csak akkor kerülhetett sor, ha az adott nemzetiségnek legalább tíz települési választását tűzték ki a megyében. Azokon a településeken, ahol nem írták ki a települési választásokat, a választópolgárok szavazhatnak a területi mellett az országos önkormányzatok tagjaira is.

Amennyiben nem változnak a jogszabályok, ezeken a településeken – bár a névjegyzéki adatok szerint jelentős nemzetiségi csoportok élnek – a következő, 2019-es nemzetiségi választáson sem szavazhatnak majd a települési nemzetiségi képviselőkre, mivel a következő népszámlálás csak 2021-ben lesz.

Van, ahol csak egy-két emberrel szerepelnek többen a névjegyzékben 25-nél, de például Endrőcön 71 választópolgár szerepel a roma nemzetiség névjegyzékében. Ők csak a területi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásában vehetnek majd részt.

A települések többségén roma nemzetiségi választást lehetett volna kitűzni, de három településen (Lovászhetény, Monyoród, Barnag) német, egy településen (Magyarsarlós) horvát és egy településen (Nagyhuta) szlovák választást lehetett volna tartani, ha már a népszámláláskor jelzik nemzetiségüket a választók.

A legtöbb ilyen, a települési választásból „kimaradó” kis település Baranya megyében van: Bánfa (36 fő szerepel a névjegyzékben), Baranyaszentgyörgy (33), Endrőc (71), Kisasszonyfa (56), Kórós (26), Lovászhetény (35), Magyarsarlós (32), Magyartelek (37), Monyoród (26), Nagyváty (25), Nyugotszenterzsébet (27), Oroszló (38), Tésenfa (41), Tótszentgyörgy (26), Zaláta (25). A többi település a következő: Barnag (32), Bedegkér (40), Besenyőd (54), Csesztve (26), Csákánydoroszló (49), Dorogháza (32), Drávagárdony (36), Fonó (33), Kisrozvágy (30), Körösújfalu (38), Magyarnándor (32), Mályi (32), Medgyesbodzás (31), Nagygörbő (28), Nagyhuta(31), Nemesbikk (28), Pálmonostora (27), Rinyaújlak (40), Rudolftelep (31), Somodor (33), Tengőd (32).

Forrás: MTI