Az új közgyűlési modellben a kerületi polgármesterek közvetlenül ráláthatnak a főváros ügyeire, a kerületi témák hangsúlyosabban jelenhetnek meg. A reformokkal párhuzamosan nyílnak a budapesti kormányablakok. György István a Rádió Orient műsorában kiemelte, minden kerületben terveznek egyablakos ügyintézési pontot. A fővárosi kormánymegbízott hozzátette: emellett kiveszik részüket a Nemzeti Innovációs Stratégia elkészítéséből és a 3-as metró felújítási munkálataiból is.

Nagyobb szerepet kapnak a kerületek

György István szerint a közigazgatási reform két ága, az államigazgatási és az önkormányzati rendszer átalakítása egyaránt sikeresnek mondható. Az előbbi terület átalakítása során a hatásköri átcsoportosítások, a járási-, kerületi- és kormányhivatalok felállása egy járásnyira helyezte az államot az emberekhez. Budapest Főváros Kormányhivatalának újdonsült vezetője elmondta, a kormányablakokban egyre több ügyet intézhetünk. Hozzátette, folyamatos a további integrálható ügyek vizsgálata.

A volt városüzemeltetésért felelős főpolgármester helyettes kiemelte, az önkormányzati reform során az államhoz kerültek egyes feladatok, továbbá a fővárosban is új közgyűlési modell alakult ki. Az új ciklusban a kerületi polgármesterek automatikusan tagjai a fővárosi közgyűlésnek. Emellett 9 fő kompenzációs listáról kerül be a budapesti fórumba. „Az új struktúrában közvetlenebb rálátásuk lesz a kerületi polgármestereknek, továbbá a kerületi ügyek eredményesebben jelenhetnek meg a fővárosi szinten” – a Rádió Orient vendége kiemelte, Budapest Főváros Kormányhivatala több mint 4400 embert foglalkoztat. A hatalmas személyi állomány mellett az ellátott hatáskör szintén nagyon széles: az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, a jegyzői másodfokú feladatok ellátása, 13 szakigazgatási szerv összefogása mellett az 550 fős törzshivatalt irányítja. Az újdonsült vezető kiemelte, a kollégákat az esetleges problémák jelzésére biztatják. Ezeket a jövőben akár jogszabály módosítási javaslatként a Miniszterelnökség elé terjeszthetik. 

Informatikai fejlesztésre van szükség

Az államigazgatási reform egyik fő vonala a kormányablakok átadása. A fővárosban 2014 őszéig négy első és hat második generációs ügyintézési pontot adtak át. A kormánymegbízott további feladatként jelölte meg újabb kormányablakok nyitását, valamint az informatikai rendszer és az internetes bejelentkezés fejlesztését. „Hét további kormányablak tervezése történt meg, most az építési kivitelezés következik. Emellett a jövőben minden kerületben szeretnénk kormányablakot nyitni.”

A kormányhivatalok feladatai a nemzeti innovációs stratégia kapcsán tovább növekednek: a hivatalok lesznek az uniós K+F források lehívásához szükséges stratégia elkészítésének koordinátorai. György István elmondta, szeptemberben gyorsított folyamat keretében, a gazdasági élet szereplőinek részvételével készül el az S3 terv. Kiemelte, Budapest eddig az innovációs források 70 százalékát kapta meg – a főváros így országos szinten a legjobban teljesített.

Legalább 2-3 év a 3-as metró megújulása

A fővárosi kormányhivatal feladatai közé tartozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások kezelése. A kormánymegbízott példaként a Várkert Bazár előtti terület rendezését, a Fradi stadion építését, valamint a Kossuth tér újjászületését emelte ki. A 3-as metró felújítása szintén nagy jelentőségű projekt. György István elmondta, a vonal megújítása összesen 200 milliárdos forrásigényt jelent, amelyből 100 milliárd az infrastruktúra és 60 milliárd a szerelvények megújítása. „Években mérhető folyamatról beszélünk, a legoptimistább verzió szerint is 2-3 év a metró kocsik megújulása.”