A nemzeti jegyzékre javasolt örökség-elemek - az Emmausz Bólyban (húsvéthétfői népszokás), a Pünkösdi templomdíszítés Mendén (tavaszköszöntő egyházi szokás), illetve a Tikverőzés Mohán (maszkos, alakoskodó, farsangi szokás) kapcsán a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága július 12-i ülésén úgy döntött, hogy azok kerüljenek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A felterjesztésekről Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hozza meg a végső döntést.

Amennyiben az elemek fölkerülnek a nemzeti jegyzékre, immár 11 örökség-elem szerepelhet a listán. A korábban felvett elemek: Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, Busójárás Mohácson (maszkos farsangvégi télűző szokás), A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében (hímzés, viselet, pingálás, tánc), Mezőtúri fazekasság, A magyar solymászat, A halasi csipkevarrás élő hagyománya, Matyó örökség (a hímzés, viselet, folklór) továbbélése -  tudható meg a Kultúráért Felelős Államtitkárság közleményéből.

Az UNESCO - az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete - 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amelynek célja a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. A Magyar Parlament 2006-ban ratifikálta az egyezményt, így hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába.