Önkormányzati választás 2014 – Ma indul a kampány
Kizárólag azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetéseket, amelyek jelezték ezen szándékukat az ÁSZ-nak
Augusztus 23-tól indul a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselők választását megelőző kampány, augusztus 25-től pedig már az aláírásokat is gyűjthetik a pártok – mondta 2014. augusztus 23-án az InfoRádiónak a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Pálffy Ilona hozzátette, hogy augusztus 25-ig minden választópolgárnak meg kell kapnia a választási értesítését.
„Augusztus 23-án indul a kampány, ez az 50. nap, 25.-től pedig igényelhetik az ajánlóíveket a jelöltek és a jelölőszervezetek” – mondta Pálffy Ilona. A Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta: ahogy az országgyűlési képviselőválasztásnál sem volt, most sincs az, hogy a választási plakátokat csak a kampány kezdetétől lehetne elhelyezni, tehát a kezdés lényegében azt jelenti, hogy kezdődhet az ajánlásgyűjtés, de akkortól lehet például figyelemfelhívó gyűlést is tartani.
Augusztus 25-ig ki kell érniük az értesítőknek a választópolgárokhoz. Az ajánlóívek aláírásgyűjtése augusztus 25-től szeptember 9-ig tart: az egyénieknek szeptember 8-án, a listásoknak pedig 9-én kell bejelenteniük az induló jelölteket, és ekkor kell leadni az ajánlóíveket is – tette hozzá Pálffy Ilona.
Az új választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás napjáig, a voksolás befejezéséig tart.
A tavaly elfogadott új választási eljárási törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és a politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti kommunikáció.
A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát - mérettől és hordozóanyagtól függetlenül), de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és a szerkesztésért felelősöket.
Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül sem.
A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért - amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése - azonban a közzétevő médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.
A politikai reklámot közzétenni szándékozó műsorszolgáltatóknak ezt szombaton 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzniük tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
A kampányban kizárólag az a csaknem 600 (366 nyomtatott és 232 elektronikus) sajtótermék közölhet politikai hirdetést, amely jelezte ezen szándékát az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a hirdetési árjegyzékét.
Az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek nem részesülnek állami kampánytámogatásban, és nincs is limitálva a kampányra fordítható összeg.
Választási gyűlést a kampányidőszakban lehet tartani, de a szavazás napján már nem. A kampányban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell.
A tavaly elfogadott új választási eljárási törvény megszüntette a kampánycsendet, ehelyett - több más tilalom mellett - bevezette azt a szabályt, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni.
Forrás: InfoRádió